Angolul tanulok immár 2 éve. Teljesen kezdő szintről indulva az első 20 hónap (cca 600 óra) alatt 4300 szót és példamondatot vettem át az Ankival és a mnemotechel oda-vissza, vagyis magyar-angol és fordított kártyákat készítve, angol-magyarul is, így 8600 kártya volt összesen. Hangosan ismételve a mondatokat és a programmal bekeverve majd kirakva azokat a szókincsfejlesztésen kívül így az írást, olvasást, hallgatás utáni szövegértést, kiejtést és a szórendet is gyakorolva.
Mnemotechnika
Hogy szómagolás-e a mnemotechnika? Nem különösebben érdekel a fő, hogy hatékony legyen. Nevezhetjük akár a szómagolás egy válfajának is (legyen az) de az biztos, hogy a hagyományos szómagolásnál jóval hatékonyabb. Teljesen pontos adatot nem tudok mondani de kb. a felét annak a 4000+ szónak a mnemotechnikával tanultam meg.
Annyit elmondanék a mnemotechnikáról, hogy egyértelműen működik, de egyáltalán nem olyan egyszerű mint ahogy azt többen írjak vagy gondolják. Legalábbis nekem nem volt az.
Ugyanis nem minden szót lehet vele egyformán könnyen megjegyezni. Akkor működik jól hogyha az új szó elolvasása után egyből, spontán beugrik valami amivel össze tudod kötni. Viszont amelyik szónál nem, annál hosszú percek erőlködése lesz mire az ember kiötöl valamit (ha egyáltalán) és én rühellek hosszú percekig ilyeneken gondolkodni mert fárasztó es időigényes.
Az első hetekben, 1-2 hónapban még könnyebben ment a mnemotech, de amikor pár hónap után már ismétlésre is összegyűlt egy csomó megtanult szó és csak jöttek az újak nap-nap után az agyam kezdett belefáradni.
Volt hogy 10 perc gondolkodás után sem ugrott be semmi, másnap elővéve ugyanazt a szót meg egyből eszembe jutott egy jó asszociáció. Így egy idő után azt csináltam, hogyha egy szónál max. 3-4 perc után nem ugrott be semmi akkor hagytam a fenébe a mnemotechet, továbbléptem a következő szóra és az előzőt eltettem másnapra.
Viszont amit egyszer megtanultam a mnemotechnikával azt nagyon jó eredménnyel elő tudtam hívni a következő ismétléseken. Körülbelül 90-%-os hatékonysággal dolgoztam vele hosszútávon, azaz amit azzal megjegyeztem azt másnap, harmadnap, 4 nap múlva elővéve 10-bol 9x tudtam, ez pedig elég jól fel tudja dobni az ember kedvét a folytatáshoz.
Eredmények
A 20 hónap eredményeként ott tartok, hogy azóta könyveket olvasok angolul. Nem nyelvtanulóknak való, egyszerűsített könyveket hanem rendes, anyanyelvűeknek íródott irodalmat, jelenleg főleg regényeket. Ezenkívül napi szinten olvasok híreket, cikkeket angolul és idővel majd a komolyabb szakirodalmat is tervezem.
Az igaz, hogy még nem tudom az angolt olyan sebességgel értően olvasni mint mondjuk a magyart, szlovákot vagy csehet de folyékonyan olvasom csak valamivel lassabb tempóba.
Természetesen nem értek minden szót amit olvasok egy könyvben (cca 90%-át értem a szövegnek) de ez nem zavar az olvasásban mert a legtöbb ilyet ki tudom találni a kontextusból. Úgy fejezetenként kb. 4-5 szó amit megnézek a szótárban, annyi meg belefér.
A hallás utáni szövegértésem elmarad az olvasásétól. Például videóknál elég nagy az eltérés jelenleg. Mondjuk megnézek egy 20 perces videót ahol beszélgetnek valakivel és értem a 80-90%-át felirat nélkül is, aztán indítok egy másikat amiből jó ha minden 4-ik szavát értem az illetőnek, pedig mindkettő natív angol. Szóval a rengeteg akcentus miatt jelen pillanatban még elég nagy a szórás ezen a téren de a javulás érezhető.
Összegzés
Az elmúlt 2 év alatt az anki képezte a fő pillérét az egész angol tanulásomnak, ezt használtam mint fő módszert. Tehát az úgyn. intenzív tanulásra csak ezt használtam semmi mást. Mellette pedig extenzív tanulásra, gyakorlásra cikkeket olvasgattam és videókat nézegettem a youtube-on . Az elején még csak ritkán, aztán a szókincsem bővülésével már egyre többet és gyakrabban.
Ma már filmeket és sorozatokat is nézek angol felirattal de még nem napi szinten és lassabb tempóban az olvasásnál említett okok miatt.
Az ankit nagyon hatékony módszernek tartom de megvannak a hátrányai.
A legnagyobb hátránya, hogy nagyon monoton, egysíkú így aki nem bírja a monotonitást az nem fog mellette sokáig kitartani.
Nekem megfelelt mert jó tempóban haladtam vele, keveset tévesztettem és ez egy stabil sikerélményt adott nap mint nap. Ráadásul én nem szeretek gondolkodni meg feladatokat megoldani nyelvtanulás közben.
Kinek ajánlom az ankit? Kipróbálásra mindenkinek. Akinek nem válik be azt max. pár hét múlva érezni, tudni fogja és akkor nem is érdemes erőltetni mert úgy sem tart ki mellette.
Akinek beválik annak főleg szókincs bővítésre lesz jó de ha úgy használja ahogy én akkor a kiejtés, írás, hallás fejlesztésre is valamint szórend gyakorlásra.
Viszont fő módszernek a nyelvtanulása fő pillérének használni csak annak ajánlom akinek hasonlóak a nyelvtanulási céljai és prioritásai mint nekem. Azaz az első az írott szöveg olvasás általi megértése, majd a hallott szövegé és a beszéd csak jóval ezek után van a sorban.
Üdvözletem! Elolvastam a cikket-kommenteket és néhány reflexióval szeretnék élni.
Általánosságban nézve Vida Enikő által írt kiadványok igen nagy szakmai tudást tükröznek leíró nyelvtan területén, már-már akadémikus jelleggel. Valóban így ilyen formában kevésbé adaptív-befogadható-értelmezhető egy kezdő tanuló számára, viszont, aki már rendelkezik B1-B2 lexikai nyelvtudással, (készségszintű használatot nem feltétlenül jelenti!) és esetleg mélyebben érdeklődik a francia nyelvtani jelenségek ok-okozati összefüggései iránt az profitálhat belőle.
Soha nem tanítottam magyar szerzők által írt francia tankönyvekből, mivel egy „magyaros-francia” kommunikáció-gondolkodásmód fog manifesztálódni, a hazai piacon lévő magyar szerzők által írt tankönyvek-kiadványok ezt erősítik, amely későbbiekben már igen nehezen oldható. Igen nagy problémának tartom a francia oktatás, illetve a piacon lévő magyar kiadványok terén, hogy nem mutatjuk be a tanulóknak a francia beszélt nyelv jellegzetes vonásait, nem gyakoroltatjuk őket ez irányban, ezáltal a megértés jelentősen nehezítetté fog válni. Csak a korrekt nyelvtan használatát preferáljuk és alkalmazzuk, megtanítunk fölöslegesen olyan nyelvtani jelenségeket-szabályokat a diákoknak, amiket soha nem fognak használni és nem is fognak hallani a beszélt nyelvben. A kommunikáció lényege a többség által használt regiszterben való fluid verbális közlés és megértés folyamata. Erre kéne jobban fókuszálni, nem pedig a részletekbe menő nyelvtani akadémikus szabályokra és azok alkalmazására. Szinte csak „langue scolarisée-t” adunk a tanulóknak, amely hamis illúziót ad számukra….és valóban lehet, hogy ez a fajta lexikai tudás megállja a helyét egy OKTV-versenyen, de, ha francia közegbe téved, akkor szembesülni fog azzal, hogy szinte semmit sem fog érteni, vagy nagyon nehezített lesz a megértés. Hiába beszéli a diák szinte már túl tökéletes módon, szinte már-már idegesítő nyelvtani pontossággal a francia nyelvet, ha a közeg nem a korrekt francia nyelvet beszéli a mindennapok során. Ez nem az iskolázottság függvénye, hanem a francia nyelv sajátos fonetikai rendszeréből adódó általánosan elfogadott és használt nyelvi regiszter, amit nem mutatunk be, nem fektetünk hangsúlyt rá,,, (nincs megemlítve se populaire, se argot, se verlan, se louchébem etc.) és mindezeket a jelenségeket nem gyakoroltatjuk a tanulókkal. Ennek a nyelvi regiszternek a bemutatása szinte teljes mértékben hiányzik a hazai tankönyvekből…pedig a köznyelvben aktívan megvan, és szerepel-használják,,, a subjonctif plus- que- parfait meg benne van.
Itt jelentkezik az az anomália, hogy egy A.1/1.-es szöveget nem fog tudni megérteni az tanuló, akinek van egy B2- magyar akkreditációs nyelvvizsgája, ha azt a beszélt nyelvi regiszterben hallja, de ellenben tudja használni „puis-je” formulát, vagy a subjonctif plus-que-parfait-t, vagy „ne se lave-t-il pas” formációt. Ha valaki valós visszajelzést szeretne kapni a francia nyelvtudásával kapcsolatban én csak a DELF, DALF nyelvvizsgát ajánlom, ehhez viszont a beszélt köznyelvet elég jól kell tudni beszélni, alkalmazni a jelenségeket fonetikai és grammatikai szinten egyaránt, és igen kommunikálni-érvelni kell… a magyar akkreditációs francia nyelvvizsgákról inkább nem nyilatkoznék!
További problémám, hogy a francia fonetikára szinte egyik hazai nyelvkönyv sem fektet kellő hangsúlyt, mindez kimerül abban, hogy bizonyos fonémákat, betűkapcsolatokat hogyan kell kiejteni és ennyi.
A francia fonetika-ritmikai szerkezeti egység ettől lényegesen több, és ha ezeket a szabályokat nem ismertetjük, nem tartjuk be, és nem adaptáljuk, egy igen rossz ritmikai és kiejtéssel fogjuk a francia nyelvet beszélni, ahogy ezt hallom sok B2 nyelvvizsgával rendelkező egyénnél, sőt francia tanároknál is. Pedig el lehet érni a szabályok ismeretében a natív-színtű kiejtést-ritmikai szerkezetet. Mindaddig, amíg egy francia tanár a „je trouve que” –t v-ként ejti, és ezt a kiejtési módozatot adja át a tanulónak, nincs miről beszélni…..
Nagyon nem értek azzal egyet, mint ahogy azt nagyon sokan leírják és preferálják Magyarországon -de nem véletlenül teszem hozzá, és itt gondolkodjon el mindenki, hogy miért- hogy az instabil „e” hangokat minden esetben ejtsük ki. Ezt NEEEEEE tegyük!!!! Amikor meg valóban szükséges lenne kiejteni, nem ejtjük.
A francia nyelv tanítása és tanulása nem könnyű feladat… de nem kell valami nagyon nehezen tanulható nyelvként beállítani. Jó nyelvkönyv kell (magyar szerzők által nincs!) szorgalom-motiváció és egy nagyon jó francia tanár, aki párhuzamosan megmutatja és tanítja az írott és a beszélt francia nyelvet egyaránt, és a hangsúlyt a kommunikációra, a fonetikára, a sikerélményre és csak a szükséges grammatikára helyezi.
T. Viktória Szűcs! Ez nem az értelmi szint kérdésköre!!!!!
Üdv!
Sziasztok! Nekem bevált a Relaxáció módszer. Német alapfokon voltam, amikor megkaptam családtagtól. Famíliától Krimiig van még az anyag, kb. 5-6 hét alatt értem a végére, némi plusz nyelvtannal és szókinccsel elértem a középfokot.
A francia anyagom sajnos rövidebb, abból kb alapfokú a tudásom.
Nekem nagyon tetszik a módszer, mert a legjobban a nyelvtan- és szómagolást utálom, ebben a felépítésben azonban a teljes mondatok bekúsznak a fejembe, és a meglévő szókincset egyrészt gyarapítják, másrészt újabb mondatokat tudok alkotni. Ez az anyag véleményem szerint beszélni tanít, nálam ez is volt a cél, a folyamatos, gondolkodás nélküli kommunikáció.
a szerző jó szándékát én nem kétlem, viszont egy nagyon fontos szabályról elfeledkezett, nevezetesen arról, hogy kezdő könyvben egy-egy lecke kevés új szót és nyelvtant kell hogy tartalmazzon, inkább legyen 40 rövid mint mondjuk 10 hosszú lecke.
ez a könyv egészen biztosan használható újrakezdőknek, középhaladóknak, de valódi kezdőknek nem ajánlott.
@Flóra525: Én úgy láttam, kivonták már a forgalomból, úgyhogy legálisan nehéz lesz. Antikváriumban esetleg meg lehet találni a CD-ket. Nemzetközi oldalon semmiképp se vedd meg az mp3-at, mert olaszból új változat van, és a könyved (ha kazettás és magyar) biztosan a régi változat. Sajnos, mint a legtöbb esetben, itt is a nem legális út a legegyszerűbb és valószínűleg a legjobb minőséget eredményező. A nagyobb file-megosztókon biztosan megtalálható.
@Flóra525: A netflixen elérhető a Suburra című sorozat. Az első hónap ingyenes, igaz meg kell adni egy bankszámlaszámot. Az amazonon is vannak olasz tartalmak. Oda nincs előfizetésem, de az Il segreto dell'acqua című sorozatot dicsérték. Címeket tudok még írni neked, amiket azóta találtam, elérést sajnos nem: La porta rossa, L'inspectore Coliandro, Boris.
@tnsnames.ora: Nem tudom, vannak-e erről a kínai dologról kutatások, keresek majd szerintem, mert engem is érdekel. Ha Gaál Ottó letette a szóbeli nyelvvizsgát, kellett hogy tudjon beszélni, másképp ez nem lehetséges. Még a Rigó utcai vizsgán se lehet átmenni használható nyelvtudás nélkül, én azt gondolom. Tökéletes vizsga nyilván nem létezik, de van jobb vagy rosszabb. És azt is lehet nézni, milyen készségeket mutat meg egy vizsga. A Rigóval csak az a baj, hogy egy fölösleges, káros elem az oktatásban. Az érettségi ugyanúgy KER-kompatibilis, mint az egynyelvű nyelvvizsgák, ha nem lenne a Rigó, egyértelmű lenne a cél. Nem tudom, milyen lobbi állhat mögötte, hogy a mai napig csak a kétnyelvű vizsga az elfogadott. A legtöbb munkahelyen nem fordítás a napi munka, ezzel se lehet indokolni a Rigó létjogosultságát. Én akkor tartok jónak egy nyelvvizsgát, ha egyértelmű, mit tesztel, azt jól teszteli, és egyértelmű, hogyan lehet felkészülni rá. Ilyen szempontból a Rigóval nem lenne nagy baj, az a gond vele, hogy a közoktatásban csak a kétnyelvű vizsgát fogadják el, tehát másra trenírozott, másra készülő gyerekeket kényszerítenek rá. Persze ha bármilyen nyelvvizsgát elfogadnának, a Rigónak lecsökkenne a bevétele. De nem tudom mi van a háttérben.
@Tanuljnyelveket:
A kínai témával nagyon felcsigáztál, jó lenne pár érdekes kutatási tényt látni. Mennyire tanulják jól az európaik a kínait, illetve mennyire tanulnak és jól a kínaiak angolul vagy pláne magyarul (mert az utóbbira is van példa bőséggel)?
Gaál Ottó úgy tette le sorozatban a 35 középfokú nyelvvizsgát (perdöntően ugye a folyamatosan készülő saját anyaga alapján), hogy nem beszélt effektíve más anyanyelvűvel. Eszperantónál ez eleve problémás is :) Magyarán símán el tudom képzelni az "elefántcsonttornyos" tanulás utáni nyelvvizsgát, de hogy ez mire elég a való világban, az egy nagy kérdés. (Gaál Ottónál sem tudtuk meg, csak a nyelvvizsgák tényét.)
Én ott meg vagyok lőve nyelvvizsga témában, hogy egyrészt nem definiálható mi az, hogy "nyelvtudás", de ha igen, akkor az emberi élethelyzetek is differenciálhatnak (jóval kisebb szókincs mellett is lehet "100%-os" a szint /értsd jól!/). Egészen egyszerűen nem generalizálható a nyelvtudás mögötti tartalom. A Rigó is egyfajta megoldási kísérlet, óhatatlanul korlátokkal, hibákkal. És ugyanezért a külföldi egynyelvű nyelvvizsgák pusztán csak válaszkísérletek.
Számomra egy nyelvvizsgatípus akkor jó, ha relatíve könnyű elérni (pénzben, ráfordításban), és relatíve több helyen "süthető el". Minél kevesebbért, minél többet kap az ember.
Az Origó nyelvvizsga, ma sem a könnyűek közül való, de problémái ellenére konszenzussal az elfogadottak közé tartozik, akkor is, ha tudjuk, hogy a munkáltatóknál (ahol létkérdés a nyelvhasználat, nemcsak trendi követelmény) preferáltabb a középfoknál magasabb nyelvtudás.
@tnsnames.ora: A nyelvvizsga téma is nagyon izgalmas. Jelenleg azon kísérletezem, hogy tudok-e spanyol nyelvvizsgát tenni úgy, hogy még soha nem beszéltem emberrel spanyolul. Ne csinálja utánam senki! Ez egy hülyeség!
A lényeg az, hogy átnéztem egy csomó nyelvvizsga tesztet, meg az érettségit is, és a következőre jutottam. A nemzetközi vizsga (DELE, Cervantes intézet) gyönyörűen illeszkedik a KER követelményeihez. Aki azt megcsinálja, a vizsga pillanatában rendelkezik is azzal a szinttel. A Rigó nem illeszkedik a KER-hez, egy csomó készséget nem mér rendesen, és mivel mindig engedi a szótárhasználatot, spanyoltudás szempontjából sokkal kevesebbet vár el. Elvár cserébe a fordítások miatt magyar nyelvi készségeket. Érettségiből csak egy tesztet néztem át érdeklődés miatt, az nekem nyilván nem cél. Spanyolból a Colores című könyvsorozat kötelező, és az érettségi gyakorlatilag annak a tesztje. Aki azt a 3 könyvet betanulja, meg tudja írni hibátlanra. Emelt szinten persze nehezebb, és az angol már középszinten is az. De én az emelt érettségire / felvételire gondoltam, amikor más tárgyakat említettem. Nem tudom, láttál-e már ilyet, nagyon kemény, és nem vagyok benne biztos, hogy egyedül is abszolválható.
@tnsnames.ora: A magolásnál nem fogalmaztam pontosan. A témáról való beszélgetést abszolút jellemzi egy nyelvtan-fordítás-magolás-szódolgozat "szalmabáb", ami nem tesz különbséget se a szalmabáb elemei, se a használati módok és mértékek között. Erre a szalmabábra utaltam ezzel az egy szóval, és a lényeg az, amit az ellenző kommentben írtam. Van akinek bejön, van akinek nem. Van alkalmazása, ami rossz, van ami hasznos. Én a hagyományos tanulási stílusokban nem hiszek, de abban igen, hogy bizonyos személyiségjegyek, érdeklődési körök, személyesen kialakított tanulási stratégiák meghatározzák, hogy mi lesz a legjobb módszer. Ennek alapján nekem az ismételgetés, drillezés nem megfelelő, másnak viszont az. Valós probléma, hogy eredményezhet egy enyhén természetellenes nyelvhasználatot, de az még mindig jobb a semmilyen nyelvhasználatnál. Akinek máshogy nem megy, az ezt kell hogy válassza. És itt csatolnék oda vissza, hogy teljesen logikus lépés a tanárok részéről, hogy a kommunikatív kudarc után ezzel próbákoznak. A gond csak az, hogy fogalmuk nincs, hogy lehet ezt jól csinálni, mert azt tanulták, ez a megközelítés mindehogy rossz.
@Tanuljnyelveket:
(1)-ben igazad van. Nem "tromfolni" akartalak, csak azt jelezni a 100%-kal, hogy el sem tudom (tudtam eddig) képzelni máshogy. Nyilván nincs érdemi keresztmetszetem a kérdésről, átfogó kutatás nélkül, így nem is tudom mi a való helyzet.
PS: én is mindig hadakozni szoktam az ellen, amikor valaki személyes 1-2 példából általánosít (perdöntően rosszul). :)
(2)-ben én dr.Makarával értek egyet. Kell egy szintet elérnie a tanulónak, ami után tudhat (esetleg) működni a kommunikatív módszer (és nyilván nyelvtanulója válogatja kinél). Mert addig csak a stressz van, hogy ezt sem, meg azt sem, meg amazt sem tudja sem kifejezni, sem megérteni.
@tnsnames.ora: A kínai téma nagyon érdekes, több posztom van 80% körüli készültségben, erről szól az egyik. A keleti nyelvek szerkezete, a mögöttük levő gondolkodásmód annyira más, hogy szerintem egy kínainak az angol nagyon nehéz lehet. Az biztos, hogy nehezebb, mint egy európainak. Az iskolai nyelvoktatás szinte mindenhol hatalmas kudarc, ez nem magyar sajátosság, a különbség csak abban van, hogy mennyi pénzt éget itt el az állam. Nagyon jó szakemberek mennek el a Távol-Keletre, és sokan küldik vissza azt az üzenetet, hogy a drill és a fordítás a siker kulcsa. Tehát pont az ellenkezőjét mondják annak, amit nálunk sulykolnak. Ehhez persze kell az ottani fegyelem, monotonitás-tűrés is, meg gondolkodó tanárok, akik tudják, hogy ezt a módszert hogy lehet hatékonyan alkalmazni. A legjobb példája ennek a Glossika, ami hatalmas siker lett viszonylag gyorsan. Ez semmi más, csak 3 x 1000 mondat 2 nyelven, ami egy SRS rendszerben ismétlődik. Gyakorlatilag bemagolod a 3000 mondatot a végére, de ezek a mondatok jól vannak kiválasztva, és segítenek, hogy alap helyzetekben tudjál kommunikálni. Aki éveket szenved a kommunikatív módszerrel, annak felüdülés. Végre átlátja, hogy mit kell csinálni, és érzi a fejlődést. Nekem ez a módszer nem jó, mert az én igényeimnek nem felel meg, de sokan vannak, aki esküsznek rá. És ez a lényeg, nincs fekete-fehér, a fordítós módszer nem úgy ahogy van rossz.
@tnsnames.ora: >>>nyelvtanárok szómagoltatása, nyelvtanozása
Nekem sok tanárom volt (angolból), 100%-ban így csinálta. Az lehet a dolog mögött szerintem, hogy ezt könnyű érdemjegyre/pontokra leképezni.
Igen, és te ezt mondhatod is, mert nem vagy szakértő, anekdotikus bizonyítékod van csak, de ez mindenkinek egyértelmű. Szakmai jellegű megszólalásban én azért vigyáznék az ilyen általánosítással, mert valóban átfogó kutatás az én tudomásom szerint nem történt. Az én anekdotikus bizonyítékom (tapasztalatom) például ennek a megállapításnak ellentmond. Nem tudjuk, országos szinten, ma, melyik iskolatípusban mi a jellemző. A jegyet illetően tökéletesen igazad van, de azt tényleg hangsúlyozni kell, hogy sikerélmény is csak így adható egy idő után. Ha valaki lemaradt, egy készségmérő tesztre nem tud csak hónapok alatt felkészülni, nincs kapaszkodója, azt se tudja, mihez fogjon, csak elmegy a kedve az egésztől.
>>>kommunikatív könyv, módszer, majd számonkérésnél kétnyelvű szódolgozat, tananyag hiányában. Keverve (kioltva?) egymást. És engem halálra idegesítve.
Az a megállapításom, hogy kételkedem ebben a tanítási stílusban, a cikkre való reakció volt. A legtöbb könyv erre alkalmatlan, mit fordítgatnak például, amikor 3-4 soros párbeszédek meg képek vannak benne, amiről beszélgetni kéne? Alig van nyelvtan feladat. Nekem ez picit életszerűtlen. Szerintem sok tanár a legkisebb elenállás irányába megy, azaz leadja a könyvet, végigcsináltatja a könyv feladatait. A fordítás, nyelvtani drillhegy fénymásolatokból akkor jön, amikor kiderül, hogy nem működött a dolog, nem sikerült megtanítani semmit. Tehát nem alapprobléma, hanem már egy problémamegoldási kísérlet. A kommunikatív módszer a legtöbb iskolai csoport tanítására nem alkalmas. Amit te írsz, az is létező jelenség persze, lustaság, szakmai hozzáértés hiánya a neve.
@Tanuljnyelveket: Huh, most több mindenben nem értek veled egyet.
>>>nyelvtanárok szómagoltatása, nyelvtanozása
Nekem sok tanárom volt (angolból), 100%-ban így csinálta. Az lehet a dolog mögött szerintem, hogy ezt könnyű érdemjegyre/pontokra leképezni.
>>>Az angol könyvek például mind kommunikatívak, nem értem, hogy tud valaki azokból így tanítani.
Biztos emlékszel az én példámra: kommunikatív könyv, módszer, majd számonkérésnél kétnyelvű szódolgozat, tananyag hiányában. Keverve (kioltva?) egymást. És engem halálra idegesítve.
>>>Mindezt úgy, hogy egy kínainak körülbelül ugyanolyan nehéz lehet megtanulni angolul, mint egy angolnak kínaiul.
Nem értek hozzá, én laikusként úgy képzelem, angolnak kínaiul nehezebb megtanulni. Viszont magyarnak angolul vs kínainak vs angolul már jobban analógiába vonható lehet, szvsz. Sőt azt is el tudom képzelni, hogy kínai, akinek lehetősége (pénze) van tanulni angolul, potenciálisan sikeresebb lehet magyar kollégájánál.
>>>Magoltatás
Rosszul emlékszem, hogy magolás-ellenes voltál? ;)
>>>Rigó, kétnyelvű nyelvvizsga.
Szerintem a magyarról angolra fordítás a legfontosabb készség, ott lehet legnagyobbat tanyálni írásbelinél (ami vizsga amúgy egy el-nem-ismert kistestvére, a C-s komplex nyelvvizsgának). A másik gondom, hogy miközben ha angolból keményen számonkérnek a Rigóban, akkor a magyar miatti kétnyelvűség csak szimplán nehezítő körülmény, nem? Magyarán a nemzetközi egynyelvű angol vizsgák angol része nem hiszem, hogy nehezebb. Magyaroko túlteljesíteni, túlkompenzálni, túlmegfelelni szeretnek inkább, ahogy a Rigónál is.
>>>Földrajz
Ebben nagyon nem értünk egyet. Minimális iq-val (ami valamennyire garantált egy középiskolai felvételi után), otthoni tanulás nélkül is lehet abszolválni a követelményeket. A földrajzban mégis csak valósághoz közeli információk vannak és meglehetősen kevesen. Ki bukik meg földrajz érettségin? Nem így a nyelvtudás, ami mindenképpen időigényes (még a legmenőbb bölcsésznek is), és akiben nincs meg a szükséges/megfelelő ösztönös ráhangolódás (amit az iskolában ugye nem kap meg), az bukásra van ítélve.
>>>rossz az iskola
Ma már talán nagyon. Az a kérdés számomra, hogy az én időmben is az volt-e (amikor még elismertebb volt a magyar oktatás). Hajlok afelé, hogy igen. Nekem lekötetlen kapacitásaim voltak (matekból mindenképpen), pedig a zsenitől olyan messze voltam, mint a politikusok a tisztességtől.
>>>különóra
Régen símán elég volt az oktatás mind humán, mind reál vonalon a felvételikhez. (Nyelvoktatást leszámítva). Egy valamihez nem volt elég sosem, a Fazekasos "zseniképzéshez": az egy teljesen más világ volt régen is.
>>>nyelv vs többi tantárgy.
Amiben nagyon nem értek egyet veled, azt egy blogposztban annó részeltesen veséztem. Vagy iskolakompatibilisen a többi tantárgyhoz arányosítva van a számonkérés idegennyelvből és akkor annak vége nem nyelvtudás lesz. Vagy az arányo Rigó utcát kérik számon idegennyelv órán, de akkor meg mindennél nehezebb lesz ebből 1-estől különböző jegyet szerezni és garantált a csoportos bukás. Azaz szerintem már a számonkérés problémáinál megbukik a dolog.
>>>2. nem egyértelmű a cél (kommunikatív tudás vs nem kommunikatív nyelvvizsga)
Ez szerintem a szakma (tudományos részének) sara, például mert a kvantitatív szemlélet (mérés, visszamérés kontextusában) is nagyon hiányzik (ötletrohamok és féligazságok vannak, rendszerbe egyáltalán nem beágyazottan). Aminek vége a káosz.
>>>3.lineárs haladás a körkörös helyett
Szerintem nem feltétlen lineáris az, hanem beépülős, komplexedős: hiszen a korább tanultak rendre folyamatosan előkerülnek.
>>>4.nyelvtan
Ebben egyetértek. Azt viszont nem gondolnám, hogy ez gyökérok lenne a nyelvtanulás-kínlódásnak.
>>>Kommunikatív
Én már ott meg vagyok lőve, hogy mindegyik kommunikatív könyvet hulladéknak tartom. Innentől semmilyen kommunikatív módszerben sem tudok hinni.
@tnsnames.ora: Még egy dolog, amit elfelejtettem, pedig fontos. A fiatal tanárok Nikolov szerint az egyetemen (tőle) megtanulják a kommunikatív módszert, amit egy idő után elhagynak, és a fordítósra térnek át? Vajon miért? Mert az egyetemen tanított kommunikatív módszer nem működik jól, aki ezzel lemarad, örökre lemarad, még rész sikerei se lesznek. Tessék például felkészíteni a hallgatókat előre erre a helyzetre.
SmD 2020.04.05. 15:48:42
Anki és mnemotechnika
Angolul tanulok immár 2 éve. Teljesen kezdő szintről indulva az első 20 hónap (cca 600 óra) alatt 4300 szót és példamondatot vettem át az Ankival és a mnemotechel oda-vissza, vagyis magyar-angol és fordított kártyákat készítve, angol-magyarul is, így 8600 kártya volt összesen. Hangosan ismételve a mondatokat és a programmal bekeverve majd kirakva azokat a szókincsfejlesztésen kívül így az írást, olvasást, hallgatás utáni szövegértést, kiejtést és a szórendet is gyakorolva.
Mnemotechnika
Hogy szómagolás-e a mnemotechnika? Nem különösebben érdekel a fő, hogy hatékony legyen. Nevezhetjük akár a szómagolás egy válfajának is (legyen az) de az biztos, hogy a hagyományos szómagolásnál jóval hatékonyabb. Teljesen pontos adatot nem tudok mondani de kb. a felét annak a 4000+ szónak a mnemotechnikával tanultam meg.
Annyit elmondanék a mnemotechnikáról, hogy egyértelműen működik, de egyáltalán nem olyan egyszerű mint ahogy azt többen írjak vagy gondolják. Legalábbis nekem nem volt az.
Ugyanis nem minden szót lehet vele egyformán könnyen megjegyezni. Akkor működik jól hogyha az új szó elolvasása után egyből, spontán beugrik valami amivel össze tudod kötni. Viszont amelyik szónál nem, annál hosszú percek erőlködése lesz mire az ember kiötöl valamit (ha egyáltalán) és én rühellek hosszú percekig ilyeneken gondolkodni mert fárasztó es időigényes.
Az első hetekben, 1-2 hónapban még könnyebben ment a mnemotech, de amikor pár hónap után már ismétlésre is összegyűlt egy csomó megtanult szó és csak jöttek az újak nap-nap után az agyam kezdett belefáradni.
Volt hogy 10 perc gondolkodás után sem ugrott be semmi, másnap elővéve ugyanazt a szót meg egyből eszembe jutott egy jó asszociáció. Így egy idő után azt csináltam, hogyha egy szónál max. 3-4 perc után nem ugrott be semmi akkor hagytam a fenébe a mnemotechet, továbbléptem a következő szóra és az előzőt eltettem másnapra.
Viszont amit egyszer megtanultam a mnemotechnikával azt nagyon jó eredménnyel elő tudtam hívni a következő ismétléseken. Körülbelül 90-%-os hatékonysággal dolgoztam vele hosszútávon, azaz amit azzal megjegyeztem azt másnap, harmadnap, 4 nap múlva elővéve 10-bol 9x tudtam, ez pedig elég jól fel tudja dobni az ember kedvét a folytatáshoz.
Eredmények
A 20 hónap eredményeként ott tartok, hogy azóta könyveket olvasok angolul. Nem nyelvtanulóknak való, egyszerűsített könyveket hanem rendes, anyanyelvűeknek íródott irodalmat, jelenleg főleg regényeket. Ezenkívül napi szinten olvasok híreket, cikkeket angolul és idővel majd a komolyabb szakirodalmat is tervezem.
Az igaz, hogy még nem tudom az angolt olyan sebességgel értően olvasni mint mondjuk a magyart, szlovákot vagy csehet de folyékonyan olvasom csak valamivel lassabb tempóba.
Természetesen nem értek minden szót amit olvasok egy könyvben (cca 90%-át értem a szövegnek) de ez nem zavar az olvasásban mert a legtöbb ilyet ki tudom találni a kontextusból. Úgy fejezetenként kb. 4-5 szó amit megnézek a szótárban, annyi meg belefér.
A hallás utáni szövegértésem elmarad az olvasásétól. Például videóknál elég nagy az eltérés jelenleg. Mondjuk megnézek egy 20 perces videót ahol beszélgetnek valakivel és értem a 80-90%-át felirat nélkül is, aztán indítok egy másikat amiből jó ha minden 4-ik szavát értem az illetőnek, pedig mindkettő natív angol. Szóval a rengeteg akcentus miatt jelen pillanatban még elég nagy a szórás ezen a téren de a javulás érezhető.
Összegzés
Az elmúlt 2 év alatt az anki képezte a fő pillérét az egész angol tanulásomnak, ezt használtam mint fő módszert. Tehát az úgyn. intenzív tanulásra csak ezt használtam semmi mást. Mellette pedig extenzív tanulásra, gyakorlásra cikkeket olvasgattam és videókat nézegettem a youtube-on . Az elején még csak ritkán, aztán a szókincsem bővülésével már egyre többet és gyakrabban.
Ma már filmeket és sorozatokat is nézek angol felirattal de még nem napi szinten és lassabb tempóban az olvasásnál említett okok miatt.
Az ankit nagyon hatékony módszernek tartom de megvannak a hátrányai.
A legnagyobb hátránya, hogy nagyon monoton, egysíkú így aki nem bírja a monotonitást az nem fog mellette sokáig kitartani.
Nekem megfelelt mert jó tempóban haladtam vele, keveset tévesztettem és ez egy stabil sikerélményt adott nap mint nap. Ráadásul én nem szeretek gondolkodni meg feladatokat megoldani nyelvtanulás közben.
Kinek ajánlom az ankit? Kipróbálásra mindenkinek. Akinek nem válik be azt max. pár hét múlva érezni, tudni fogja és akkor nem is érdemes erőltetni mert úgy sem tart ki mellette.
Akinek beválik annak főleg szókincs bővítésre lesz jó de ha úgy használja ahogy én akkor a kiejtés, írás, hallás fejlesztésre is valamint szórend gyakorlásra.
Viszont fő módszernek a nyelvtanulása fő pillérének használni csak annak ajánlom akinek hasonlóak a nyelvtanulási céljai és prioritásai mint nekem. Azaz az első az írott szöveg olvasás általi megértése, majd a hallott szövegé és a beszéd csak jóval ezek után van a sorban.
Bejegyzés: A hatékony magolás eszköze: Anki
çtauboutte! 2019.03.09. 02:57:42
Általánosságban nézve Vida Enikő által írt kiadványok igen nagy szakmai tudást tükröznek leíró nyelvtan területén, már-már akadémikus jelleggel. Valóban így ilyen formában kevésbé adaptív-befogadható-értelmezhető egy kezdő tanuló számára, viszont, aki már rendelkezik B1-B2 lexikai nyelvtudással, (készségszintű használatot nem feltétlenül jelenti!) és esetleg mélyebben érdeklődik a francia nyelvtani jelenségek ok-okozati összefüggései iránt az profitálhat belőle.
Soha nem tanítottam magyar szerzők által írt francia tankönyvekből, mivel egy „magyaros-francia” kommunikáció-gondolkodásmód fog manifesztálódni, a hazai piacon lévő magyar szerzők által írt tankönyvek-kiadványok ezt erősítik, amely későbbiekben már igen nehezen oldható. Igen nagy problémának tartom a francia oktatás, illetve a piacon lévő magyar kiadványok terén, hogy nem mutatjuk be a tanulóknak a francia beszélt nyelv jellegzetes vonásait, nem gyakoroltatjuk őket ez irányban, ezáltal a megértés jelentősen nehezítetté fog válni. Csak a korrekt nyelvtan használatát preferáljuk és alkalmazzuk, megtanítunk fölöslegesen olyan nyelvtani jelenségeket-szabályokat a diákoknak, amiket soha nem fognak használni és nem is fognak hallani a beszélt nyelvben. A kommunikáció lényege a többség által használt regiszterben való fluid verbális közlés és megértés folyamata. Erre kéne jobban fókuszálni, nem pedig a részletekbe menő nyelvtani akadémikus szabályokra és azok alkalmazására. Szinte csak „langue scolarisée-t” adunk a tanulóknak, amely hamis illúziót ad számukra….és valóban lehet, hogy ez a fajta lexikai tudás megállja a helyét egy OKTV-versenyen, de, ha francia közegbe téved, akkor szembesülni fog azzal, hogy szinte semmit sem fog érteni, vagy nagyon nehezített lesz a megértés. Hiába beszéli a diák szinte már túl tökéletes módon, szinte már-már idegesítő nyelvtani pontossággal a francia nyelvet, ha a közeg nem a korrekt francia nyelvet beszéli a mindennapok során. Ez nem az iskolázottság függvénye, hanem a francia nyelv sajátos fonetikai rendszeréből adódó általánosan elfogadott és használt nyelvi regiszter, amit nem mutatunk be, nem fektetünk hangsúlyt rá,,, (nincs megemlítve se populaire, se argot, se verlan, se louchébem etc.) és mindezeket a jelenségeket nem gyakoroltatjuk a tanulókkal. Ennek a nyelvi regiszternek a bemutatása szinte teljes mértékben hiányzik a hazai tankönyvekből…pedig a köznyelvben aktívan megvan, és szerepel-használják,,, a subjonctif plus- que- parfait meg benne van.
Itt jelentkezik az az anomália, hogy egy A.1/1.-es szöveget nem fog tudni megérteni az tanuló, akinek van egy B2- magyar akkreditációs nyelvvizsgája, ha azt a beszélt nyelvi regiszterben hallja, de ellenben tudja használni „puis-je” formulát, vagy a subjonctif plus-que-parfait-t, vagy „ne se lave-t-il pas” formációt. Ha valaki valós visszajelzést szeretne kapni a francia nyelvtudásával kapcsolatban én csak a DELF, DALF nyelvvizsgát ajánlom, ehhez viszont a beszélt köznyelvet elég jól kell tudni beszélni, alkalmazni a jelenségeket fonetikai és grammatikai szinten egyaránt, és igen kommunikálni-érvelni kell… a magyar akkreditációs francia nyelvvizsgákról inkább nem nyilatkoznék!
További problémám, hogy a francia fonetikára szinte egyik hazai nyelvkönyv sem fektet kellő hangsúlyt, mindez kimerül abban, hogy bizonyos fonémákat, betűkapcsolatokat hogyan kell kiejteni és ennyi.
A francia fonetika-ritmikai szerkezeti egység ettől lényegesen több, és ha ezeket a szabályokat nem ismertetjük, nem tartjuk be, és nem adaptáljuk, egy igen rossz ritmikai és kiejtéssel fogjuk a francia nyelvet beszélni, ahogy ezt hallom sok B2 nyelvvizsgával rendelkező egyénnél, sőt francia tanároknál is. Pedig el lehet érni a szabályok ismeretében a natív-színtű kiejtést-ritmikai szerkezetet. Mindaddig, amíg egy francia tanár a „je trouve que” –t v-ként ejti, és ezt a kiejtési módozatot adja át a tanulónak, nincs miről beszélni…..
Nagyon nem értek azzal egyet, mint ahogy azt nagyon sokan leírják és preferálják Magyarországon -de nem véletlenül teszem hozzá, és itt gondolkodjon el mindenki, hogy miért- hogy az instabil „e” hangokat minden esetben ejtsük ki. Ezt NEEEEEE tegyük!!!! Amikor meg valóban szükséges lenne kiejteni, nem ejtjük.
A francia nyelv tanítása és tanulása nem könnyű feladat… de nem kell valami nagyon nehezen tanulható nyelvként beállítani. Jó nyelvkönyv kell (magyar szerzők által nincs!) szorgalom-motiváció és egy nagyon jó francia tanár, aki párhuzamosan megmutatja és tanítja az írott és a beszélt francia nyelvet egyaránt, és a hangsúlyt a kommunikációra, a fonetikára, a sikerélményre és csak a szükséges grammatikára helyezi.
T. Viktória Szűcs! Ez nem az értelmi szint kérdésköre!!!!!
Üdv!
Bejegyzés: Vida Enikő: Allons-y
nice777 2018.10.12. 14:58:19
A francia anyagom sajnos rövidebb, abból kb alapfokú a tudásom.
Nekem nagyon tetszik a módszer, mert a legjobban a nyelvtan- és szómagolást utálom, ebben a felépítésben azonban a teljes mondatok bekúsznak a fejembe, és a meglévő szókincset egyrészt gyarapítják, másrészt újabb mondatokat tudok alkotni. Ez az anyag véleményem szerint beszélni tanít, nálam ez is volt a cél, a folyamatos, gondolkodás nélküli kommunikáció.
Bejegyzés: Relaxa Villám / QLL (Kvantum nyelvtanulás)
ArriMedes 2018.01.26. 01:19:23
ez a könyv egészen biztosan használható újrakezdőknek, középhaladóknak, de valódi kezdőknek nem ajánlott.
Bejegyzés: Vida Enikő: Allons-y
Flóra525 2018.01.21. 13:20:07
Bejegyzés: Assimil – “könnyűszerrel” sorozat
Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2018.01.18. 15:56:32
Bejegyzés: Mit nézzünk spanyolul? Tévésorozatok
Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2018.01.18. 15:45:06
Bejegyzés: Mit nézzünk spanyolul? Tévésorozatok
Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2018.01.18. 15:41:21
Bejegyzés: Assimil – “könnyűszerrel” sorozat
Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2018.01.18. 15:25:02
Bejegyzés: Mit nézzünk spanyolul? Tévésorozatok
Flóra525 2018.01.14. 20:55:37
Bejegyzés: Mit nézzünk spanyolul? Tévésorozatok
Flóra525 2018.01.14. 20:50:27
Bejegyzés: Assimil – “könnyűszerrel” sorozat
Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2018.01.02. 11:54:38
Bejegyzés: A nyelvtudás szintjei és a nyelvvizsga. Tippek, tanácsok nyelvvizsgára készülőknek
tnsnames.ora 2017.12.29. 10:42:11
A kínai témával nagyon felcsigáztál, jó lenne pár érdekes kutatási tényt látni. Mennyire tanulják jól az európaik a kínait, illetve mennyire tanulnak és jól a kínaiak angolul vagy pláne magyarul (mert az utóbbira is van példa bőséggel)?
Gaál Ottó úgy tette le sorozatban a 35 középfokú nyelvvizsgát (perdöntően ugye a folyamatosan készülő saját anyaga alapján), hogy nem beszélt effektíve más anyanyelvűvel. Eszperantónál ez eleve problémás is :) Magyarán símán el tudom képzelni az "elefántcsonttornyos" tanulás utáni nyelvvizsgát, de hogy ez mire elég a való világban, az egy nagy kérdés. (Gaál Ottónál sem tudtuk meg, csak a nyelvvizsgák tényét.)
Én ott meg vagyok lőve nyelvvizsga témában, hogy egyrészt nem definiálható mi az, hogy "nyelvtudás", de ha igen, akkor az emberi élethelyzetek is differenciálhatnak (jóval kisebb szókincs mellett is lehet "100%-os" a szint /értsd jól!/). Egészen egyszerűen nem generalizálható a nyelvtudás mögötti tartalom. A Rigó is egyfajta megoldási kísérlet, óhatatlanul korlátokkal, hibákkal. És ugyanezért a külföldi egynyelvű nyelvvizsgák pusztán csak válaszkísérletek.
Számomra egy nyelvvizsgatípus akkor jó, ha relatíve könnyű elérni (pénzben, ráfordításban), és relatíve több helyen "süthető el". Minél kevesebbért, minél többet kap az ember.
Az Origó nyelvvizsga, ma sem a könnyűek közül való, de problémái ellenére konszenzussal az elfogadottak közé tartozik, akkor is, ha tudjuk, hogy a munkáltatóknál (ahol létkérdés a nyelvhasználat, nemcsak trendi követelmény) preferáltabb a középfoknál magasabb nyelvtudás.
Bejegyzés: A nyelvtudás szintjei és a nyelvvizsga. Tippek, tanácsok nyelvvizsgára készülőknek
Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.12.28. 10:14:22
A lényeg az, hogy átnéztem egy csomó nyelvvizsga tesztet, meg az érettségit is, és a következőre jutottam. A nemzetközi vizsga (DELE, Cervantes intézet) gyönyörűen illeszkedik a KER követelményeihez. Aki azt megcsinálja, a vizsga pillanatában rendelkezik is azzal a szinttel. A Rigó nem illeszkedik a KER-hez, egy csomó készséget nem mér rendesen, és mivel mindig engedi a szótárhasználatot, spanyoltudás szempontjából sokkal kevesebbet vár el. Elvár cserébe a fordítások miatt magyar nyelvi készségeket. Érettségiből csak egy tesztet néztem át érdeklődés miatt, az nekem nyilván nem cél. Spanyolból a Colores című könyvsorozat kötelező, és az érettségi gyakorlatilag annak a tesztje. Aki azt a 3 könyvet betanulja, meg tudja írni hibátlanra. Emelt szinten persze nehezebb, és az angol már középszinten is az. De én az emelt érettségire / felvételire gondoltam, amikor más tárgyakat említettem. Nem tudom, láttál-e már ilyet, nagyon kemény, és nem vagyok benne biztos, hogy egyedül is abszolválható.
Bejegyzés: A nyelvtudás szintjei és a nyelvvizsga. Tippek, tanácsok nyelvvizsgára készülőknek
Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.12.28. 10:01:30
Bejegyzés: A nyelvtudás szintjei és a nyelvvizsga. Tippek, tanácsok nyelvvizsgára készülőknek
tnsnames.ora 2017.12.28. 09:46:53
(1)-ben igazad van. Nem "tromfolni" akartalak, csak azt jelezni a 100%-kal, hogy el sem tudom (tudtam eddig) képzelni máshogy. Nyilván nincs érdemi keresztmetszetem a kérdésről, átfogó kutatás nélkül, így nem is tudom mi a való helyzet.
PS: én is mindig hadakozni szoktam az ellen, amikor valaki személyes 1-2 példából általánosít (perdöntően rosszul). :)
(2)-ben én dr.Makarával értek egyet. Kell egy szintet elérnie a tanulónak, ami után tudhat (esetleg) működni a kommunikatív módszer (és nyilván nyelvtanulója válogatja kinél). Mert addig csak a stressz van, hogy ezt sem, meg azt sem, meg amazt sem tudja sem kifejezni, sem megérteni.
Bejegyzés: A nyelvtudás szintjei és a nyelvvizsga. Tippek, tanácsok nyelvvizsgára készülőknek
Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.12.28. 09:41:16
Bejegyzés: A nyelvtudás szintjei és a nyelvvizsga. Tippek, tanácsok nyelvvizsgára készülőknek
Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.12.28. 09:23:45
Nekem sok tanárom volt (angolból), 100%-ban így csinálta. Az lehet a dolog mögött szerintem, hogy ezt könnyű érdemjegyre/pontokra leképezni.
Igen, és te ezt mondhatod is, mert nem vagy szakértő, anekdotikus bizonyítékod van csak, de ez mindenkinek egyértelmű. Szakmai jellegű megszólalásban én azért vigyáznék az ilyen általánosítással, mert valóban átfogó kutatás az én tudomásom szerint nem történt. Az én anekdotikus bizonyítékom (tapasztalatom) például ennek a megállapításnak ellentmond. Nem tudjuk, országos szinten, ma, melyik iskolatípusban mi a jellemző. A jegyet illetően tökéletesen igazad van, de azt tényleg hangsúlyozni kell, hogy sikerélmény is csak így adható egy idő után. Ha valaki lemaradt, egy készségmérő tesztre nem tud csak hónapok alatt felkészülni, nincs kapaszkodója, azt se tudja, mihez fogjon, csak elmegy a kedve az egésztől.
>>>kommunikatív könyv, módszer, majd számonkérésnél kétnyelvű szódolgozat, tananyag hiányában. Keverve (kioltva?) egymást. És engem halálra idegesítve.
Az a megállapításom, hogy kételkedem ebben a tanítási stílusban, a cikkre való reakció volt. A legtöbb könyv erre alkalmatlan, mit fordítgatnak például, amikor 3-4 soros párbeszédek meg képek vannak benne, amiről beszélgetni kéne? Alig van nyelvtan feladat. Nekem ez picit életszerűtlen. Szerintem sok tanár a legkisebb elenállás irányába megy, azaz leadja a könyvet, végigcsináltatja a könyv feladatait. A fordítás, nyelvtani drillhegy fénymásolatokból akkor jön, amikor kiderül, hogy nem működött a dolog, nem sikerült megtanítani semmit. Tehát nem alapprobléma, hanem már egy problémamegoldási kísérlet. A kommunikatív módszer a legtöbb iskolai csoport tanítására nem alkalmas. Amit te írsz, az is létező jelenség persze, lustaság, szakmai hozzáértés hiánya a neve.
Bejegyzés: A nyelvtudás szintjei és a nyelvvizsga. Tippek, tanácsok nyelvvizsgára készülőknek
tnsnames.ora 2017.12.27. 21:59:34
>>>nyelvtanárok szómagoltatása, nyelvtanozása
Nekem sok tanárom volt (angolból), 100%-ban így csinálta. Az lehet a dolog mögött szerintem, hogy ezt könnyű érdemjegyre/pontokra leképezni.
>>>Az angol könyvek például mind kommunikatívak, nem értem, hogy tud valaki azokból így tanítani.
Biztos emlékszel az én példámra: kommunikatív könyv, módszer, majd számonkérésnél kétnyelvű szódolgozat, tananyag hiányában. Keverve (kioltva?) egymást. És engem halálra idegesítve.
>>>Mindezt úgy, hogy egy kínainak körülbelül ugyanolyan nehéz lehet megtanulni angolul, mint egy angolnak kínaiul.
Nem értek hozzá, én laikusként úgy képzelem, angolnak kínaiul nehezebb megtanulni. Viszont magyarnak angolul vs kínainak vs angolul már jobban analógiába vonható lehet, szvsz. Sőt azt is el tudom képzelni, hogy kínai, akinek lehetősége (pénze) van tanulni angolul, potenciálisan sikeresebb lehet magyar kollégájánál.
>>>Magoltatás
Rosszul emlékszem, hogy magolás-ellenes voltál? ;)
>>>Rigó, kétnyelvű nyelvvizsga.
Szerintem a magyarról angolra fordítás a legfontosabb készség, ott lehet legnagyobbat tanyálni írásbelinél (ami vizsga amúgy egy el-nem-ismert kistestvére, a C-s komplex nyelvvizsgának). A másik gondom, hogy miközben ha angolból keményen számonkérnek a Rigóban, akkor a magyar miatti kétnyelvűség csak szimplán nehezítő körülmény, nem? Magyarán a nemzetközi egynyelvű angol vizsgák angol része nem hiszem, hogy nehezebb. Magyaroko túlteljesíteni, túlkompenzálni, túlmegfelelni szeretnek inkább, ahogy a Rigónál is.
>>>Földrajz
Ebben nagyon nem értünk egyet. Minimális iq-val (ami valamennyire garantált egy középiskolai felvételi után), otthoni tanulás nélkül is lehet abszolválni a követelményeket. A földrajzban mégis csak valósághoz közeli információk vannak és meglehetősen kevesen. Ki bukik meg földrajz érettségin? Nem így a nyelvtudás, ami mindenképpen időigényes (még a legmenőbb bölcsésznek is), és akiben nincs meg a szükséges/megfelelő ösztönös ráhangolódás (amit az iskolában ugye nem kap meg), az bukásra van ítélve.
>>>rossz az iskola
Ma már talán nagyon. Az a kérdés számomra, hogy az én időmben is az volt-e (amikor még elismertebb volt a magyar oktatás). Hajlok afelé, hogy igen. Nekem lekötetlen kapacitásaim voltak (matekból mindenképpen), pedig a zsenitől olyan messze voltam, mint a politikusok a tisztességtől.
>>>különóra
Régen símán elég volt az oktatás mind humán, mind reál vonalon a felvételikhez. (Nyelvoktatást leszámítva). Egy valamihez nem volt elég sosem, a Fazekasos "zseniképzéshez": az egy teljesen más világ volt régen is.
>>>nyelv vs többi tantárgy.
Amiben nagyon nem értek egyet veled, azt egy blogposztban annó részeltesen veséztem. Vagy iskolakompatibilisen a többi tantárgyhoz arányosítva van a számonkérés idegennyelvből és akkor annak vége nem nyelvtudás lesz. Vagy az arányo Rigó utcát kérik számon idegennyelv órán, de akkor meg mindennél nehezebb lesz ebből 1-estől különböző jegyet szerezni és garantált a csoportos bukás. Azaz szerintem már a számonkérés problémáinál megbukik a dolog.
>>>2. nem egyértelmű a cél (kommunikatív tudás vs nem kommunikatív nyelvvizsga)
Ez szerintem a szakma (tudományos részének) sara, például mert a kvantitatív szemlélet (mérés, visszamérés kontextusában) is nagyon hiányzik (ötletrohamok és féligazságok vannak, rendszerbe egyáltalán nem beágyazottan). Aminek vége a káosz.
>>>3.lineárs haladás a körkörös helyett
Szerintem nem feltétlen lineáris az, hanem beépülős, komplexedős: hiszen a korább tanultak rendre folyamatosan előkerülnek.
>>>4.nyelvtan
Ebben egyetértek. Azt viszont nem gondolnám, hogy ez gyökérok lenne a nyelvtanulás-kínlódásnak.
>>>Kommunikatív
Én már ott meg vagyok lőve, hogy mindegyik kommunikatív könyvet hulladéknak tartom. Innentől semmilyen kommunikatív módszerben sem tudok hinni.
Bejegyzés: A nyelvtudás szintjei és a nyelvvizsga. Tippek, tanácsok nyelvvizsgára készülőknek
Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.12.27. 21:04:27
Bejegyzés: A nyelvtudás szintjei és a nyelvvizsga. Tippek, tanácsok nyelvvizsgára készülőknek