Régóta állandó téma, hogy a magyarok nyelvtudása siralmas, az okokat, problémákat már sokan több alkalommal is összegyűjtötték. A megoldásra viszont nehezen találni ötleteket. A Nyelvtudásért Egyesület figyelemfelhívó akcióját, konferenciáját eddig semmilyen javaslati csomag nem követte. Ebben a posztban megpróbálom összegyűjteni, szerintem mit lehetne tenni a nyelvtudás támogatásáért. (A poszt erősen összefoglaló jellegű, korábbi posztokra és kommentekre támaszkodik.)

Szükségszerű a paradigmaváltás a tanárképzésben

Itt írtam róla, hogy a jelenlegi módszertant teljes mértékben a könyvkiadók határozzák meg. A tanárszakos diákok az egyetemen módszertan tantárgy címszó alatt nem a kutatási eredményekkel foglalkoznak, hanem az éppen aktuális trenddel ismerkednek meg. Alapvető tévedés, sőt súlyos félrevezetés azt sugallni, hogy a nyelvtanítás módszertana egy folyamatosan fejlődő, felfelé ívelő tudomány. Aki átélt életében már legalább két divatirányzatot, az tudja, hogy a hatékonyság nem változik, ugyanolyan gyenge marad. Mivel a tanár szakosok tényként tanulják meg az aktuális divat hatékonyságát, sőt akár le is vizsgáznak ebből, minimális szinten sem kérdőjelezik meg az eléjük kerülő könyvek minőségét. Így jutunk el oda, hogy a laikus tanulók sokkal jobban látják, hogy az adott eszköz nem működik, mint az abból tanító, és azt gondolkodás nélkül védő tanárok. Ha a tanárok elképzelni sem tudják, hogy a könyv rossz, kudarc esetén szükségszerűen a tanulókban fogják keresni a hibát. Aki nem ért el eredményt, így lesz lustának, rossz nyelvérzékűnek bélyegezve. Hosszútávon rendkívül előnyös lenne, ha az egyetemek függetlenednének a kiadóktól, rövidtávon már az is sokat segítene, ha a tanár szakosok önszorgalomból megismerkednének a lehetséges módszerekkel és az azokhoz kapcsolódó kutatásokkal.

Elengedhetetlen a tankönyvlista felülvizsgálata

Számos olyan könyv szerepel a tankönyvlistán, ami teljesen alkalmatlan a nyelvtanításra. Látszik, hogy a szerzők célja az volt, hogy a nemzetközi kiadók könyveit úgy másolják le, hogy közben a NAT-nak és az érettségi követelményeknek is megfeleljenek. Hogy ezzel mi a probléma? Hát csak az, hogy közben egy pillanatra nem jutott eszükbe a tanulókra is figyelni. Egyáltalán nem vették figyelembe, hogyan lehet bizonyítottan hatékonyan, viszonylag szórakozva, az érdeklődést fenntartva tanulni. Egyre erősebb meggyőződésem, hogy a magyar gyerekek kiemelkedően fegyelmezettek. Borzasztó, robotok számára írt tankönyvekből is képesek csöndben, fegyelmezetten tanulni. A szerzők orientáltsága olyan szempontból érthető, hogy bár a könyvekért a diákok és a szülők fizetnek, azokat nem ők választják ki, így nem az ő irányukba kell az anyagoknak eladhatónak lenniük. Régebben én is fegyelmezetten dolgoztam ezekkel a könyvekkel, ha nem láttam fejlődést magamat okoltam vagy arra a következtetésre jutottam, hogy az adott nyelv nehéz. Most már tudom, hogy ez tévedés, a könyvek voltak rosszak. Hosszútávú megoldás a diákok szempontjait is figyelembe vevő, a divatokat viszont negligáló anyagok kifejlesztése. Rövidtávon megoldás lehet, ha beengedünk olyan külföldi könyveket is a listára, amelyek egy objektív tudományos mércén mérve színvonalasak, és ezekhez magyar nyelvű segédanyagokat írunk.

Önálló tanulás szorgalmazása tanfolyamok helyett

A diplomamentő program az én olvasatomban totális kudarc. Ezen mondjuk nem lepődtem meg. Olyan tanulók, akik 2000 óra alatt nem tanultak meg egy nyelvet a közoktatásban és a közoktatáshoz kísértetiesen hasonlító tanfolyamokon, miért tanulnák azt meg újabb 100 óra alatt? Számomra egyértelmű, hogy egy másik módszerrel kell kísérletezniük, nem azt kell tovább folytatniuk, ami eddig nem vált be a számukra. A következő lépés a gyakorlatban sajnos az, hogy otthonról, online formában folytathatják ugyanezt a tanfolyamot, ugyanazokkal a tanárokkal, ugyanazzal a módszerrel. Az az intézkedés, hogy a nyelvvizsga 2020-tól felvételi követelmény, egy huszáros vágással megoldotta a problémát, de a tanulók helyzetét nem tette egy kicsit se könnyebbé. Ha valamire pénzt költünk, az ne tanfolyam legyen, könyörgök, hanem minőségi anyagok létrehozása, amik ingyenesen letölthetőek bárki számára, hiszen a jogdíjakkal az állam rendelkezik. Meggyőződésem, hogy valóban minőségi tananyagot nem lehet nyereségesen készíteni, terjeszteni, főleg nem tisztességes kommunikációval. Elég ha abba belegondolunk, hogy egy 40-50 részes videó több helyszínnel, 15-20 szereplővel milyen iszonyatos költség. Csak állami vagy alapítványi szerepvállalással jöhet létre olyan program, ami a többség számára hatékony alternatívát nyújt.

Ingyenesen letölthető tananyagok

Jelenlegi tudásom szerint nincs olyan átfogó, minőségi tananyag, ami magyar anyanyelvűeknek ingyenesen elérhető lenne nyelvtanulási célra. Angolul beszélőknek tudom ajánlani az amerikai Foreign Service Institute kissé elavult és unalmas, de hatalmas méretű, részletesen kidolgozott és számos nyelven elérhető anyagait. Általában több helyről is letölthetőek, a google-be az “fsi download” szavakat érdemes írni. Hosszútávú célként nagyon jó lenne egy saját digitális tár kifejlesztése, amely többféle könyvet, hanganyagot, videót, tanári magyarázatot tartalmaz, és támogatja az otthoni, önálló tanulást. Rövidtávú megoldásként ügyesen megválasztott anyagok jogainak megvásárlása, és azok közzététele is szóba jöhet. Egy esetleges televíziós sorozatnál el kell fogadni, hogy a nézettség elég gyatra lesz. A nézők folyamatosan kopnak, újak meg ritkán csatlakoznak be egy felépített tanfolyamba. A BBC, egyébként remek kezdeményezései is a honlapjukra kerültek, és egy minimális interaktív jelleget is kaptak. Az interneten közzétett anyagok egyértelmű előnye, hogy akkor használjuk őket, amikor csak akarjuk, a saját ütemünkben tudunk haladni és ismételni is.

A mérnökök és az informatikusok könnyebben oldják meg a problémát

Amióta újra beleástam magam a nyelvtanulásba, fórumokat, cikkeket olvasok a témában, folyamatosan azt látom, hogy amíg a szakmának egyetlen ötlete sincs (nem jó ötletük nincs, hanem semmilyen ötletük nincs) a helyzet javítására, informatikusok és mérnökök reális, elgondolkodtató, kivitelezhető ötletek sorát vonultatják fel, amellett hogy tűpontosan látják, hogy mi a probléma a jelenlegi állapottal. Sokat segítene a helyzeten, ha a nyelvtanárok nyelvtanulók is lennének, újra és újra tapasztalnák a saját bőrükön, hogy nehezebb vagy hogy könnyebb elsajátítani egy adott jelenséget. Úgyhogy személyes megjegyzésként még ide a végére odafűzném, hogy a problémamegoldó gondolkodás nagyon hiányzik a nyelvoktatásból, és ezt valahogy el kéne tanulni, el kéne sajátítani. A paradigmaváltásnak azt az alapelvet kéne követni, hogy a fő cél a tanuló megtanítása. Mit tudunk tenni azért, hogy a tanulók megtanulják a nyelvet? Őket, ezt a problémát kéne a középpontba helyezni, nem a NAT-ot, a divatot meg a nyáj melegét.

vissza