TELC nyelvvizsga

A TELC nyelvvizsga német fejlesztés: nemzetközileg elfogadott, de a legjobban német nyelvterületen elismert. Egynyelvű vizsga, nem tartalmaz fordítást, szótárt egyik részben sem használhatunk. Magyarországon angolból és németből a B1, a B2 és a C1 szint is akkreditált, tehát államilag elfogadott alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. Az elemzést a német feladatsor alapján készítettem, de az angolt is átfutottam, és nem láttam különbséget a feladattípusok között. A legtöbb információt a németül tanulóknak nyújtja tehát a poszt, de más nyelvből vizsgázóknak is hasznos lehet. Nagyon sok konkrét adatot, ahogy a Goethe vizsgánál, itt sem szeretnék leírni. A telc.hu oldalon minden fenn van, letölthetőek mintafeladatsorok, sőt értékelési útmutatók, kijavított és lepontozott mintamegoldások, vizsgatippek is. A TELC egy jól dokumentált, leírt vizsga, ahol egyértelmű, hogy miből kell felkészülnünk, és mire számíthatunk.

Igazodás a KER-hez

Az általános nyelvvizsgás posztban már írtam róla, hogy a nyelvvizsgák szorosan összefüggnek a nyelviskolákban használt kurzuskönyvekkel és a KER-rel. Mit jelent ez és miért fontos? A KER azt írja le, hogy egyes szinteken mit kell tudni a tanulónak a négy alapkészség (olvasás, írás, hallás utáni értés, beszéd) tekintetében, a KER középpontjában mindig a kommunikáció áll. A KER elméletileg egész Európára érvényes, tehát az európai oktatás és vizsgáztatás próbál hozzá igazodni. A nagy kiadók tankönyvei már egyre jobban megfelelnek a KER-nek, a nagy presztízsű nyelvvizsgák többsége is. Aki tanfolyamon tanul, az nagy valószínűséggel egy KER-hez igazodó tankönyvet használ, tehát egy KER-hez igazodó vizsgára kevesebbet kell készülnie. A KER-hez kevésbé vagy egyáltalán nem igazodó vizsgákra azért nehezebb a felkészülés, mert a vizsgázó számára teljesen új feladattípusokkal találkozik, amiket nem gyakorolt be. B2 szintig átlagos nyelviskolai haladás esetén 3-4 év alatt jut el egy tanuló. Nagyon nem mindegy, hogy egy feladattípust a vizsgafelkészüléskor látok először, vagy évek óta folyamatosan gyakorlom. Ha megnézzük a KER-hez jól illeszkedő vizsgákat, látjuk, hogy szinte ugyanazokat a feladattípusokat tartalmazzák. Ezeknél több modern tankönyv közül választhatunk, könnyebben felkészülhetünk, ráadásul az egyik nyelvnél már kifejlesztett rutint át tudjuk vinni a másik nyelvre is. A KER-hez legjobban igazodó német nyelvvizsga meglátásom szerint a Goethe. A TELC viszonylag jól igazodik a KER-hez, de kevésbé, mint a Goethe. Van-e értelme ezek után a TELC-et választani? Bizonyos vizsgázóknak igen.

Összevetés a Goethe nyelvvizsgával – a TELC előnyei

A legegyszerűbben úgy tudom leírni a különbséget, hogy a TELC egy fokkal iskolásabb, mint a Goethe. A Goethe nagy szellemi érettséget igénylő vizsga, ami a lehető legközelebb áll a valódi német nyelvtudás felméréséhez. A TELC ezzel szemben ad kedvezményeket, mivel tartalmaz olyan elemeket, amikre előre fel lehet készülni. Fogalmazzunk direkten: be lehet magolni a teljes választ vagy be lehet magolni olyan paneleket, amelyekkel az adott feladat könnyebben megoldható. Sokszor hallom, hogy a nyelvvizsgán bármilyen témakör előfordulhat. Egyrészt ez csak elméletben igaz. Ha valaki az adott szint anyanyelvi szerzők által írt  kurzuskönyveiből elolvas egy párat, valószínűleg olyan témát fog kapni, amivel találkozott. A vizsgáztató tanárok nem azért tudnak beszélni minden témáról, mert ennyire műveltek, hanem mert általában gyakorló tanárok, akik az éppen aktuális kurzuskönyveket ismerve, tanítva már sokszor feldolgozták ezeket a témákat. A TELC alapjában ezekből a témákból merít, de a szóbeli résznél B2 szinten ad egy olyan előnyt is, hogy 5 olyan téma közül kell egyet választani az első feladatnál, ami mindig ugyanaz. Ezt tehát előre ki lehet dolgozni, és be lehet tanulni. Az ezt követő feladatoknál is van mibe kapaszkodni. A vitához adnak egy cikket, amiből ki tudjuk keresgélni a kulcsszavakat. Ha jól betanuljuk a vita paneljeit (egyetértés, ellenkezés kifejezéskészlete), és jó a partnerünk, gyakorlatilag rá tudunk akaszkodni, és a hátán tudunk úszni egy darabig. A harmadik, közösen szervezős feladathoz nagyjából ugyanez a kifejezéskészlet kell. Ráadásul B1 és B2 szinten még felkészülési idő is van a szóbeli megkezdése előtt. Az ekkor készített jegyzetünket a vizsgára is bevihetjük magunkkal. Nagyon sok vizsgarendszer gyenge pontja a C1 szint, a TELC-re is ez igaz. C1 szinten nincs felkészülési idő (Németországban van), és a feladattípusok is szörnyűek.

Az íráskészség feladatnál általában levelet kell írnunk, külföldön B1 és B2 szinten csak egyet, Magyarországon minden szinten kettőt. A levéltípusok paneljeinek betanulásával sok pontot megkaphatunk, szinte ajándékba. A vizsga típusából adódóan nagyon sokan próbálnak meg magolással készülni, többen tételeket is kidolgoznak. Ha egy sokak által elérhető könyvből vagy internetes forrásból magolunk (nem kell komplett szövegeket, elég mondatokat), biztosan rossz benyomást keltünk a vizsgáztatóban. Ettől még persze átmehetünk, de ha többen is ugyanazt írják a fogalmazásnál, mint mi, O pontot is kaphatunk az egészre. Magolásközpontú felkészülés esetén is érdemes tehát egyéni válaszokat kitalálni, akár magántanár segítségével, és azzal felkészülni. A vizsgáztatók nem hülyék, és elég jól ismerik a tankönyveket. A magolásközpontú felkészülési lehetőség tehát olyan fegyver, ami visszafelé is elsülhet. Csak annak jó, aki okosan tud vele élni.

Az írásbeli részben a TELC mindhárom szinten tartalmaz olyan nyelvhelyesség feladatot, ami előnyt jelent annak, aki a konzervatív, iskolás-nyelvtanos módszerrel tanult, legalább részben. Alap- és középfokon ez külön, Sprachbausteine címmel szerepel, és 10%-ot ér. Ezek a kérdések nem csak nyelvtant, hanem szókincset is tartalmaznak, és idősebbek számára a régen megszokott tesztekhez képest meglepően könnyűek. Aki emlékszik még a Rigó utcai tesztekre, abban általában az maradt meg, hogy ezek a tesztek arra kérdeznek rá, amit a többség nem tud. A modern nyelvvizsgáknál nem ez a helyzet. A TELC nyelvtanos részét gond nélkül tudja teljesíteni bárki, aki normális kurzuskönyvből megtanulta a szintet, nem kell külön nyelvtankönyvből magolni, készülgetni rá. Ezek a kérdések a szinthez képest nem nehezek, és nincs is belőlük sok, úgyhogy a nyelvtanhangsúlyos felkészülés ennél a vizsgánál sem javasolt. A C1 vizsga itt is kivételt képez. Az olvasásártés végére elrejtett hibajavító feladat (egyértelműen nem olvasásértés) már a szégyen kategória: van olyan sor, ahol vesszőhibát kell javítani. A németországi tesztből egyébként már kikerült ez a feladat, és egy abc feladatválasztós, normál felkészüléssel jól teljesíthető Sprachbausteine van helyette. Itt a nyelvtannál meg kell említeni azt is, hogy a teljes íráskészség részre kaphatunk O pontot, ha a nyelvtani szintünk egyáltalán nem felel meg a vizsgán elvártnak, a fogalmazásunk megértését gátolják a nyelvtani hibák. Erre más nyelvvizsgáknál csak komoly pontlevonás, nem teljes nullázás jár.

A TELC nehézségei

A TELC-nek szakmailag sok gyenge pontja van, vizsgázó szempontból a  leggyengébb pontja a hallás utáni értés. A legtöbb feladatot csak egyszer lehet meghallgatni magnóról, egy olyan teremben, ahova beszűrődhetnek zajok. A vizsgahelyzet a legtöbb, fülhallgatóval felkészülő vizsgázót eleve nehézség elé állítja, de az egyszeri hallgatás a nyelvtanfolyamok nagy részétől teljesen idegen. A kurzuskönyvek általában két-háromszori hallgatással terveznek, ahol az első egy globális értést ad, a másodiknál pedig a részletekre figyelünk. Szöszölős, átnézegetős, nehezen döntő tanulóknak ez egy különösen stresszes vizsgarész lehet. A hallás utáni értés ráadásul 50%-ot számít a szóbeli részbe, pont annyit, mint a beszéd. A teljes írásbeli részre is jellemző egyébként, hogy kevés az idő, nem lehet ellenőrizgetni, a fogalmazást kétszer megírni. Tudni kell koncentrálni, nem lehet egy pillanatra se kikapcsolni, mert nincs megállás. A teljes vizsga egyetlen nap zajlik le, ami iszonyú fárasztó azoknak, akik épp elérik a kívánt szintet, nincs nagyon magabiztos nyelvtudásuk. Nekik végig pörögni kell, ott kell lenni fejben. A hallás utáni értésnél vizsgázó szempontból egyetlen előny van: nagyon sok az igaz-hamis feleletválasztós feladat, ahol 50% esélyünk van a jó megoldásra. Az átmenéshez készségenként 40%, a szóbeli résznél összesen 60% kell. A C1 hallás utáni értés megint külön kategóriát képez. Két feladatnál is jegyzetelni kell a hallottakat, ráadásul azonnal, mert nincs ismétlés. Úgy kell írni, hogy nem tudjuk előre, mi lesz a szöveg felépítése, melyik információ mikor jön majd. Legtöbbször az tűnik csak biztonságosnak, ha mindent leírunk, aztán majd tisztázzuk valahogy. Ez egy védhetetlen feladattípus, ami a gyorsírást jobban méri, mint a hallás utáni értést.

A beszélgetős rész mindhárom szinten párban történik, ami csak annak előny, aki jó párt kap. Nem lehet partnert választani, a szerencsén múlik, milyen párt kapunk. Az értékelés nem párban történik: ha a párod gyenge, de te ügyesen beszélsz, nem fogsz miatta megbukni. Viszont el tud bizonytalanítani, míg egy jó pár magával tud húzni. Ha két vizsgázó beszélget egymással, az gyakorlatilag azt jelenti, hogy a vizsgáztató szerepét is nekik kell felvenni. Tehát a vizsgázóknak kell kérdezni is, és nekik kell továbbvinni a beszélgetést, hogy soha ne üljön le. A kérdezés gyakorlása a legtöbb óráról hiányzik, a tanulók tipikusan válaszolnak csak kérdésekre. Ilyenkor figyelni kell arra, hogy a kérdezés begyakorlásával is készüljünk a vizsgára.

Kinek ajánlom a vizsgát és mit ajánlok a felkészüléshez?

A TELC vizsga nagyon mérsékelten nyelvtanos, elsősorban szókincset igénylő vizsga, amire az iskolás jellegű, rendszeres, tanulós felkészülés különösen hasznos lehet. Annak való, aki szeret és tud paneleket tanulni könyvekből, de ezeket egyéni kombinációkban is fel tudja használni, ezekhez hozzá tudja adni a saját gondolatait.

A nemzetközi oldalon lehet vásárolni feladatsorokat. A magyar oldalon mindenképp nézzük meg a mintafeladatsort, hogy lássuk, hol van különbség.

Felkészítő könyvek:

Mit Erfolg zu telc (Klett)

Prüfungtraining telc (Cornelsen)

Akadémiai kiadó: Telc német nyelvvizsga gyakorlófeladatok

Kurzuskönyvből olyat érdemes választani, ami viszonylag új, tehát aktuális témákat dolgoz fel, emellett rendszeres, átlátható, témakörönként rendezi a szókincset, jó levélmintákat tartalmaz.

vissza