Minden, amit azért nem tudsz a nyelvtanulásról, mert nem tudsz nyelveket.

Tévhitek a szótanulással kapcsolatban

2016/06/20. - írta: Tanuljnyelveket

Nemrégiben akadtam rá egy nagyon érdekes cikkre, ami 7 olyan közkeletű “aranyszabályt” cáfol meg, amely a szótanulásra vonatkozik. Néhányat a saját tapasztalatom alapján én is tudtam, viszont volt amin konkrétan megdöbbentem. A legszebb az a dologban, hogy a cikk szerzője, Jan-Arjen Mondria nem egy magánvéleményt vezet elő, minden pontnál konkrét kutatási eredményekre hivatkozik.

1. tévhit: Egy viszonylag korlátozott szókincs ismerete is biztosítja a célnyelvi anyagok megértését.

Kutatások bizonyítják, hogy minden nyelv korlátozott számban tartalmaz olyan szavakat, amelyek gyakran fordulnak elő. Sokkal több olyan szó van, ami ritka. A következtetés általában az, hogy ha a 2000 leggyakoribb szót ismerjük, megértjük egy átlagos szöveg 80%-át. A kérdés az, hogy mennyire értünk jól egy szöveget, ha a szavak 80%-át ismerjük. Mondria arra az eredményre jut, hogy a szavak 95%-a szükséges a megfelelő szintű értéshez. Ez 3000-5000 szó ismeretét jelenti. Ha egyetemi tanulmányokat szeretnénk az adott nyelven folytatni, 10000 szó a minimum.

2. tévhit: A szólisták csak mérsékelten hasznosak.

A szólistáknak számos hátránya van: nem túl szórakoztató a tanulásuk, a lista elemeit könnyen felcseréljük egymással, mert nincs szövegkörnyezetük, azok a szavak, amiket a listán belül tudunk, a listán kívül már nem biztos hogy felidézhetőek. De ez még nem elég ok arra, hogy teljesen elhagyjuk a szólistákat. A szólisták ugyanis a leggyakoribb szavakat tartalmazzák, és ezeket a szavakat mindenképpen meg kell tanulni. Ha lukak vannak a gyakori szavakban, az több problémát is okoz. A szólista tehát hatalmas segítség annak meghatározásában, hogy mit kell tudnunk, de ettől még nem kell feltétlenül a lista segítségével megtanulni az adott szavakat. Sokkal jobb, ha szókártyákat készítünk. Az ütemezett ismétlést megvalósíthatjuk Ankival, vagy akár egy átalakított cipősdobozzal is. Osszuk a cipősdobozt 5 részre úgy, hogy a fakkok egyre nagyobbak legyenek. Minden kártya az első fakkból indul, 30-40 egyszerre. Azok a kártyák, amiket tudunk, átkerülnek a kettes fakkba, amiket nem tudunk, az egyes fakk végére. Ha a kettes fakk megtelik, ismételjük át a szavait, és amiket tudunk, tegyük át a hármasba. Ami nem megy, az megint visszakerül az egyes fakk végére. Az utolsó fakkban legyenek azok a kártyák, amelyeket már nem kell ismételnünk. A módszer előnye, hogy a szavakat nem passzívan ismételjük, hanem felidézzük, és mivel a szavak sorrendje változik, nem segít az, hogy tudjuk, mi következik egy adott elem előtt vagy után.

3. tévhit: A témák szerint csoportosított szavakat könnyebb megtanulni.

Sok olyan könyv van, ami témák szerint mutatja be az új szavakat. Például listázza a színeket, az állatokat vagy a zöldségeket. Ha a lista egyik elemét előhívjuk a memóriánkból, a lista többi elemét is könnyebb lesz felidézni, ugyanakkor nagyon könnyű őket összekeverni egymással. Megtanulásuk végső soron több időt fog igénybe venni, mintha össze nem függő szavakat tanulnánk. A témák szerint csoportosított szavak listázása hasznos, de csak a tanulás haladó fázisában, amikor a tanulók már ismerik a lista nagy részét. A szavak összegyűjtése ilyenkor már előnyös lehet.

4. tévhit: A szavakat kontextusban kell tanulni.

A kontextus segíthet a szavak felidézésében, de rengeteg szót hatékonyan meg lehet tanulni kontextus nélkül is. Ha kontextusban tanulunk egy szót, fennáll a veszély, hogy csak az adott kontextusban fogjuk tudni, vagy ami még rosszabb, a kontextuson kívül fel se ismerjük. Ezért a tanulási folyamat végén már érdemes kontextus nélkül gyakorolni az épp megismert szavakat. A legegyszerűbb módszer, ha a megismert szavakból szókártyákat készítünk. A szókártyák egyik oldalára írjuk fel az idegen nyelvű szót, a másikra pedig a mondatot, amiben megismertük és a szó magyar nyelvű megfelelőjét. Így a kontextus segíti a tanulást, de a tanuló számára egyértelművé válik, hogy a szavak az adott kontextuson kívül is léteznek.

5. tévhit: Azok a szavak jobban megmaradnak, amelyeknek a jelentésére magunk jövünk rá.

Ezt a tévhitet általában azzal magyarázzák, hogy ha mi magunk jövünk rá egy szó jelentésére, akkor mindenféle kapcsolódás jön létre a szó, a jelentése, a kontextus és az addigi ismereteink között, ami segíti a későbbi felidézést. Mondria kísérlete azonban ennek az ellenkezőjét bizonyította. Azok a diákok, aki kikövetkeztették a szavak jelentését, 6%-ra emlékeztek. Akik kikövetkeztették, és utána a tanárral ellenőrizve abc rendbe rakták a szavakat, 15%-ra emlékeztek. Akik kikövetkeztették, a tanárral ellenőrizve abc rendbe rakták, aztán megpróbálták megtanulni, 47%-ra emlékeztek. Akik készen kapták a szavakat jelentésükkel és egy-egy példamondattal, majd tanultak, 50%-ra emlékeztek. Látható, hogy a legfontosabb elem az, hogy megpróbáljuk szándékosan a fejünkbe vésni, megtanulni a szót. Annak viszont semmi előnye, ha magunk jövünk rá a szavak jelentésére. Az eredmény még érdekesebb, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes csoportok mennyi időt töltöttek el a feladattal. Az önálló kikövetkeztetés a kísérletben 25% plusz időt igényelt. A kikövetkeztetés egy fontos készség, amit érdemes fejleszteni, főleg ha limitált a szókincsünk, de a szavakat nem fogjuk ettől könnyebben megjegyezni.

6. tévhit: Használat közben könnyebb szavakat tanulni.

Mondria kísérletében azok a diákok, akik csak passzívan megtanulták a szavakat, 48%-ra emlékeztek. Akik csak aktívan használták a szavakat, 42%-ra. Akik passzívan megtanulták és utána aktívan használták a szavakat, 49%-ra. Nem minden szót kell aktívan használnunk, és főleg nem rögtön. Semmi értelme mindig, minden alkalommal erőltetni a használatban való tanulást, mert az emlékezést nem segíti elő, viszont rengeteg időt igényel.

7. tévhit: A szavak ismeretét nem szabad magában mérni.

A szókincs tesztek segítenek a tanulónak tudatosítani, hogy hány szót ismer. Ha kiderül, hogy kicsi a szókincse vagy súlyosan hiányos, lemaradott a csoporthoz képest, ez lehet az oka a más jellegű teszteken elért gyenge eredménynek. Ha több energiát fektetünk a célzott szótanulásba, megoldódhatnak a problémák. A szókincs tesztek emellett a tanuló fejlődésére is rávilágítanak. Motivációt adhatnak a további munkához, tanuláshoz. A szókincs viszonylag gyorsan fejleszthető, míg más területeken több idő lehet szükséges a látványos eredményekhez. A tesztek vonzó módon irányíthatják a tanulók figyelmét a szótanulásra, és meghozhatják hozzá a kedvet. Az, hogy egy tanár rendszeresen teszteli a szókincset, jelzés a tanulók felé, hogy a szótanulás fontos tevékenység.

Az eredeti, angol nyelvű cikk itt érhető el: http://babylonia.ch/fileadmin/user_upload/documents/2007-2/mondria.pdf

 

vissza

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljnyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr938824816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2016.06.20. 14:39:50

"Ha kontextusban tanulunk egy szót, fennáll a veszély, hogy csak az adott kontextusban fogjuk tudni, vagy ami még rosszabb, a kontextuson kívül fel se ismerjük. "

Ez így van, pontosan ezért kell egy szót többféle kontextusban megtanulni, hogy valóban elsajátítsuk. Kontextus nélkül szót tanulni elfecsérelt idő, már csak azért is, mert a szavak többségének nincs egy az egyben magyar megfelelője. Minél több kontextusban ismerjük, annál közelebb jutunk a megértéséhez.

2016.06.20. 14:45:42

5. Megnézné. ugyanezt egy évvel később, hogy ki mire emlékezett... A másnapi szódogára nyilván a magoló gépek fognak legjobban.

6. Nem (csak) azért kell használva tanulni, hogy jobban emlékezzünk rá, hanem azért is, mert mindez nem elpocsékolt idő, hanem a nyelv gyakorlása.

7. Szerintem ez a kulcsa az egészben. Ha a tanár direktben magoltat, és direktben számon is kéri, akkor persze, hogy azt fogja mérni, hogy a módszerei jók. Pedig nagyon nem, csak a modernebb módszertanokhoz modern számonkérés és modern motiválás is kell.

2016.06.20. 14:47:11

De most rá is keresek, ki ez az ember. Úgy tűnik nem cdak Magyarországon akadnak a nyelvoktatásnak kerékkötői...

sncf 2016.06.20. 15:10:07

@nagybalfasz: Milyen igaz! És akkor még a többjelentésű szavakról nem is beszéltünk. Azoknál az ilyen szimpla szólistás tanulás nagy melléfogásokhoz vezethet.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.20. 15:16:29

@nagybalfasz: Szerintem ott követ el hibát Mondria, hogy nem hangsúlyozza eléggé, hogy a szélsőségeket nem pártolja. A cikk lényege az lenne, hogy a kizárólag kommunikatív, beszélgetéses módszer nem annyira hatékony, mint gondolják. Valamennyi célzott, tudatos tanulásra (akár magolásra) is szükség van. A hangsúly itt az is-en lenne. Ez az eredeti cikk olvasásakor is csak akkor jött át, amikor többször elolvastam, valahogy elbújik a meglepő állítások között.

Brendel Mátyás · http://ateistaklub.blog.hu/ 2016.06.20. 15:49:09

Az azért sokak szemében biztos sokat levon a cikkből, ha a hülye ZINdexes úgy teszi ki, hogy: "kapcoslatban". Tudom, nem a te hibád...

tnsnames.ora 2016.06.20. 15:50:53

Ez a Mondria-cikk így ebben a formában elég elkedvetlenítő . Nekem kb. az jön le, hogy fogalmunk sincs hogyan tanulunk, meg mik a gátak. Van egy rakás állítólagos tévhit, cserébe viszont semmi kedvcsináló alternatíva. Mintha arra lyukadnánk ki, hogy vannak, akiknek valahogy bekúszik a sok szó az agyába és ott is marad, vagyis vannak a nyelvtehetségek.. :DDDDD

Az 1.tévhit szerintem nem így merül fel, hanem hogy létezhetnek 2-3000 szavas nagyobb szövegek, amik érthetőek. Tudtommal a nagy angol egynyelvű szótárak is nagyon kevés szót használnak a szócikkeikben (nem tudom pontosan mennyit).
Amúgy én is úgy emlékszem régről, hogy a középfokon 7.000, felsőfokon 10.000 szó kell, talán korrábi hozzászólásban már írtam is. Azt nem tudom igaz-e, de régen tuti ezek a számokforogtak közkézen. Mára csökkent ez le 2-3.000-re.
By the way van egy tán Ogdon nevű fószer, aki nagyon régen alkotott egy Basic Englisht 800 szóval (angol földműves szókincsére alapozva).
Az arányok is megérnek egy misét. Nem mindegy, hogy elég esetleg a 3.000 szó és a szótárból meg kell nézni mondjuk 5-10 szót egy nagyobb szövegnél.
Számomra ez a tévhit egyértelműen a szívózásnak tűnik.

2.tévhit. Ezt én nem vagyok hajlandó addig elfogadni, amíg ennyire fogalmunk sincs hogyan, milyen performanciával tanulunk szókincsbővítés jelleggel szavakat idegen nyelven.

3.tévhit. Ez jogosnak látszik. Például az emberi testrészektől mindig herótom volt akármilyen nyelv esetében. ;)

4.tévhit lehet, hogy jó egy féligazságra. A kontextus szerintem is lehet szükséges ám NEM elégséges feltétel.

5-6.tévhit nálam ugyanaz, mint a 2.tévhit. Amíg fogalmunk sincs hogyan felejtünk, addig a magam részéről hagyjanak békén az ilyen kijelentésekkel :)

7.tévhit. Na leginkább ez áll meg a lábán. Saját példámból is azt látom, hogy mivel németből is, franciából is úgy voltam ötös (többekközt jó szókinccsel), hogy nullának tekintettem a nyelvtudásomat. De annyira, hogy hosszú időre keserű szájízt hagyott a dolog.

tnsnames.ora 2016.06.20. 15:53:10

Egyébként nagy gratula a blogketreces előkelő főcím-helyhez.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.20. 15:54:02

@tnsnames.ora: Este fogok tudni részletesen válaszolni a kommentekre, bocsánat.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.20. 15:56:20

@tnsnames.ora: Aki az Ankitól induló beszélgetésünket nem csinálta végig, annak lehet hogy a levegőben lóg a dolog vagy félreérthető. Remélem nem.

gyászhuszár 2016.06.20. 16:16:41

Szotanulas idopocsekolas, helyzetben, adott szituacioban lehet nyelvet megtanulni es hasznalni. Es meg nem is beszeltunk a nyelbtanrol ami ugyancsak idopocsekolas hacsak nem nyelvesznek keszulunk.

Pickletime 2016.06.20. 16:28:13

Na jó, de akkor már csak egy kérdés maradt. Hogyan kell szavakat tanulni? :D

ijontichy 2016.06.20. 16:28:24

Hát igen. Én is jobban szeretem a zenekarokat a szólistáknál ;-) (bocs, nem lehetett kihagyni :-) )

vacsad · http://indafoto.hu/vacsad/collections 2016.06.20. 17:02:00

Vagy mindenkinek más tanulási módszer válik be....

2016.06.20. 17:11:40

"...Ezt a tévhitet általában azzal magyarázzák, hogy ha mi magunk jövünk rá egy szó jelentésére, akkor mindenféle kapcsolódás jön létre a szó, a jelentése, a kontextus és az addigi ismereteink között, ami segíti a későbbi felidézést."

...akkor mindenféle kapcsolódás NÉLKÜL jön létre a szó - mínusz vessző és névelő - jelentése...

Gondolom így lenne érthető a mondat nyelvtanilag.

Ennyi.

Aëtius 2016.06.20. 18:14:12

Ez tragikus. Szólistákkal és nyelvtani szabályok magoltatásával még ember nem tanult meg egyetlen nyelvet sem. Eleve az emberi agy asszociatív és nem egy számítógép. A szavak fogalmakhoz rendelődnek és nem egy másik nyelven rögzült szóhoz. Ha valamit rosszul mondanak egy nyelven, akkor arra nem az nyelvtani elemzés és a bemagolt szótár alapján jövünk rá, hanem hogy „ezt nem így szoktuk mondani”. A szólistákkal az legnagyobb baj, hogy egy nyelv szavait nem lehet egy-az-egyben hozzárendelni egy másik nyelv szavaihoz. Ha lehetne, a számítógépes nyelvészet nem lenne ilyen elcseszettül komplikált. A postból is ugyan az a szemlélet jön keresztül, ami miatt a magyar idegennyelvoktatás Európában az egyik legszarabb. Ami tükröződik abban is, hogy itt beszélnek legkevesebben idegen nyelveket az egész kontinensen (és az elmúlt húsz évben az arány még romlott is). Egy nyelvet leginkább gyakorlással lehet megtanulni, könyvek olvasásával, filmnézéssel. Ja és a gyakorlásban a Duolingo egy egésze használható eszköz mert asszociációt generál… (Ja és van gyakorlatom a nyelvtanulásban. A magyaron kívül beszélek még hármat. A gyerekeim tinédzserek és egész elfogadhatóan beszélnek angolul és látom a kortársaik kínlódását a nyelvekkel, meg a használhatatlan nyelvtanárok garmadáját.)

tnsnames.ora 2016.06.20. 18:38:31

@Aëtius:

Szvsz válasszuk szét a poszt alapjául szolgáló tudományos cikket (Mondria) és magát a blogposztot. Itt perdöntően szerintem a tudományos cikk a kritika tárgya. Én legalábbis Mondriát kritizáltam perdöntően egy korábbi kommentemben.

Mit szólnál egy Taxushoz akkor? ;) "-Ben az első lecke mi fogunk találkozni a Walters család"-típusú tanulást "segítő" nyakatekert magyar fordításokhoz? ;)

Egyébként az én elméletem szerint a nyelvet tudók közül sokan tanultak nyelvtan és szólisták alapján (legalábbis régebben, amikor kisebb tankönyv-választék volt). Azok akiknek kb. mindegy volt hogyan tanultak, mivel így is úgy is felszedték a nyelvtudást.

A Duolingó érdekes téma ;) Én is játszogatom vele, de sokat nem várnék tőle: nem lehet megtanulni vele angolul, hisz alapvetően kedvcsinálónak van, unalmassá is tud válni, a mondatok eléggé mesterkéltek, a kiejtést sem ebből tanulnám, etc.

jazmina21 2016.06.20. 18:42:20

Nekem nem valt be a szolistazas. Viszont naponta olvastam a konnyitett regenyeket az eppen aktualis nyelvtudasomnak megfeleloen, es utana probaltam elmondani a sajat szavaimmal, hogy mirol olvastam, illetve ezekhez kulonbozo feladatok is vannak a konyvek utolso oldalain. Hatranya, hogy kell egy tanar, aki ebben a tanulasi folyamatban partner. Szerintem, a rendszeresseg a legfontosabb, vagyis en minden nap probaltam (es probalok maig is) tanulni, ha tobbet nem is, de 15 percet.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.20. 18:45:51

@tnsnames.ora: Szerintem ennyire nem tragikus ez a cikk. Az tényleg nagyon fontos, hogy mi előzte meg, milyen környezetben született. A ma divatos nyelvtanítás, a kommunikatív módszer szélsőséges, és ezért nem hatékony, erre hívja fel a cikk leginkább a figyelmet. Te is tanultál divatos, egynyelvű könyvből. Képzeld el, mi történik, ha simán végigcsinálod a könyvet, elvégzed a fekadatokat! A jó memóriájúak viszonylag sok dolgot megtanulnak, a többség viszont egy lukas tudással megy tovább a következő szintre. Mondria csak azt mondja, hogy miközben a kommunikatív módszerrel haladsz, érdemes a szavakat kigyűjteni és tudatosan, akár magolva is tanulni, mert a gyakorlatozás, beszélgetés közben a szavak többségét el fogod felejteni. Nekem egyébként a témakörök szerinti szólistás az, ami egyértelműen áll, én is mindig kevertem az uborkát a paprikával, amikor így kellett tanulni. A többi nekem mind megkérdőjelezhető, mindjárt veszem őket sorra.

galaxiscsirke 2016.06.20. 18:53:18

Alapvetően embere válogatja. De ha figyelembe vesszük, hogy a gyerek a beszélni tanulás közepette a használt szavakat hallja, kontextben, és igen, sokra saját eszűleg jön rá, és mindezt pár éves aggyal és tudatos külső segítség nélkül, akkor talán mégiscsak figyelembe kellene venni, hogy a kontext bizony hasznos. A saját rájövés hasznos. A használt szavakkal találkozik az ember, tehát azok ismétlődnek, jobban bevésődnek. A szólisták pedig bizony igen kismértékben hasznosak, egy fordított szövegből elég hamar rá lehet jönni, hogy a fordító mennyire használt listákat/szótárt, és mennyire a kontextet és az agyát. Pl. ha az ember olyat olvas a 8. utas a halál 1ik magyar fordításában, hogy "mint egy k***va nagy krikettütő, úgy csapott le rá", akkor fejreáll. Mert ha az ember szólistákon nő is fel, akkor is feltűnhetne neki, hogy ha egy fentről lelógó lény elkapja az embert (ez a kontextből előzőleg kiderül), akkor a "krikettütő" pont annyira illik bele a fordításba, mint mondjuk a "buszkerék". Ilyenkor az illető keresgélhetne a "bat" jelentései között,és nem kell sok ész kitalálni, hogy melyik passzol jobban.
Én a fordításaim közepette rájöttem, hogy egy szó nem egy szót jelent a másik nyelven. Egy szó jelentése a COM+az aktuális kontext. A COM a jelentés magja, ami sokszor elég elvont, és nehéz körülírni. Pl. ha valaki megnézi a "bay" szót, akkor vagy megtanul hozzá több külön jelentést, és vagy eszébe jut adott kontextben a megfelelő, vagy nem, vagy pedig több kontextben látva kitalálja a jelentések "metszetét", ami a COM-ot adja. Ebben az esetben a "bay" COM-ja olyasmi, hogy "minden oldalról zárt, 1 irányból nyitható/be/kijárható [be/ki lehet menni rajta]". Ha ez pl. olyanban van benne, hogy "docking bay", akkor különösebb erőfeszítés nélkül kitalálható, hogy ez a kikötődokk. Ha olyanban, hogy "bay window", akkor magától értetődően adódik, hogy ez az az angol verziós kiugró verandaablak. Ha meg azt a kifejezést vesszük, hogy "keep sy's anger at bay", akkor a magyar megfelelője, hogy "kordában tartja a dühét" (vagyis ha akarná, kinyithatná a "bay"-t, amiben tartja, de nem nyitja). Ezekből visszaagyalva mégse adódik, hogy a "bay" most vajon dokkot jelent, vagy verandát, vagy "kordát", tehát itt egy szólistával nem sokra megyünk. Persze lehet belőle szólistát képezni, de aránytalan mennyiségű infot kellene megjegyezni hozzá, és nincs rá garancia, hogy nem kerül az ember szembe egy szóval olyan kontextben, ahol az általa addig ismert jelentéseket használni tudja. De ha tudjuk a COM-ot, akkor ahhoz hozzátéve a kontextet, mindig meglesz az aktuális jelentés. Vagyis a kontext alapvetően nélkülözhetetlen, mint ahogy az életben se használ senki csak úgy önmagában szavakat.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.20. 18:53:59

@tnsnames.ora: Az 1. tévhit eredete szerintem az, hogy bizonyos termékek, módszerek a marketingjük alapjául azt az állítást választották, hogy az értéshez elég viszonylag kevés szó is. Ez vonzó a nyelvtanuló számára, és könnyebben megveszi az adott terméket, ha azt látja, hogy hamarabb, kevesebb munkával is elérheti az eredményt. Hány ilyen könyvet ismersz, ami az 1000 leggyakoribb meg az 1500 leghasznosabb akármit tanítja meg neked? Ezeknek megvan a maguk helye, és 2000 szóval valóban sokmindent meg lehet érteni, de nem szabad elhinni, hogy ennyivel simán menni fog egy regény vagy egy film. Az csak csalódáshoz vezet. Nézd meg, hány szó van egy átlagos tankönyvi leckében, a 2000 nagyon hamar elérhető, egyáltalán nem sok.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.20. 19:08:01

@tnsnames.ora: A második pontot szerintem sokan félreértették. Mondria nem azt mondja, hogy szólistákat kell magolni, hanem azt, hogy van haszna annak, hogy a fontos, adott szinthez szükséges szavakat kigyűjtve megkapjuk. A tanuláshoz egyértelműen az ütemezett ismétlést, az Ankit ajánlja, nem a szólista magolást. Ez a téma vezet a legmesszebbre, és csak annyit tennék hozzá, hogy nagyon sok minden függ az egyéntől és az elsajátítani kívánt nyelvtől. Például én, köszönöm szépen, de Anki nélkül is meg tudom jegyezni a spanyol szavakat, miután angolul, olaszul és franciául is tanultam már. Kínaiul vagy arabul viszont biztos, hogy nem szeretnék kizárólag használat közben, olvasgatva, beszélgetve, videózva megtanulni, mert az rendkívül időigényes. Az Ankival kapcsolatos fórumos beszélgetésekben is általában az a tanulság, hogy az Ankival időt lehet spórolni. Nem kell használni (én se szeretem), de vannak esetek, amikor hasznos.

Aëtius 2016.06.20. 19:15:00

@tnsnames.ora: OK. Egy kissé elragadtattam magam...
A Mandria cikk sem jobban meggyőző (és hogy ez mennyire tudományos arról vitatkoznék. Állításokat tartalmaz bizonyítás, mérés, stb. nélkül. Ráadásul a pali referencia listája ehhez hasonló cikkekből áll, gondolom a citációs index javítása céljából).
A minta mondatod egy angol mondat tükörfordítása, de nem nagyon értem mit akartál vele mondani. (Nem vagyok nyelvész, sem nyelvtanár)
Elég öreg vagyok ahhoz, hogy emlékezzek arra miért is tanulták Magyarországon az oroszt az emberek tizenkét évig úgy hogy utána egy utcatáblát sem tudnak elolvasni cirill betűkkel. Azok az emberek akik szótárazva és konjugációt magolva tanultak valószínűleg nem ezért tanulták meg a nyelvet, hanem volt motivációjuk és olvasással beszéddel átküzdötték magukat rajta.
A Duolingo egy hasznos segédeszköz, de nem ez tanít meg egy másik nyelvre. Viszont segít (a legviccesebb azt látni, hogy a lányom angol alapra állítva tanul spanyolul vele. És az asszociatív rögzülés tökéletesen működik) Ez is olyan dolog, hogy nincs szent Grál, nincs arany golyó ami mindent megold. A jó módszer összetett: egyszerűen beszélni, írni és olvasni kell azon a nyelven. Eleinte kínkeservesen aztán egyre szórakoztatóbban. A kiejtést meg nem kell túldimenzionálni. Meg kell szólalni és a gyakorlással az javulni fog. There is no international English, the world standard is the broken English :)

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.20. 19:36:35

@tnsnames.ora: A kontextusnál nem azt mondja, hogy kontextus nélkül kell megismerni a szavakat, hanem hogy érdemes őket kontextus nélkül is ismételni, tanulni. Itt biztos, hogy fontos az, hogy milyen szinten van valaki. Az alap szókincs kiépítésénél a kontextus sokkal kisebb szerepet játszik. Egy kezdő számára az asztalnak egy jelentése van. Megint csak időt lehet vele nyerni, ha valaki ezeket megtanulja, és a második, harmadik jelentéseket később, kontextusból már könnyebben megjegyzi.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.20. 19:43:43

@jazmina21: A könnyített olvasmányokkal és a rendszerességgel is egyetértek. A cikk üzenete az volt, hogy miután elolvastál, meghallgattál valamit, érdemes tudatosan feldolgozni, ismételni az új szavakat. A könnyített olvasmányok a feladatokkal megadják ehhez a segítséget. Én évek óta csak idegen nyelven olvasok. Nem sznob vagyok, hanem ez az egyetlen mód, hogy a gyorsan kopó nyelvtudásomat valamennyire fenntartsam. Egy darab szóval nem bővült a szókincsem, mert az új szavakat nem írom fel, és ezért nagyon hamar elfelejtem őket. A cikk szerintem erre akart rávilágítani. Ha megismersz egy új szót, írd fel, ismételd többször, és akkor emlékezni fogsz rá.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.20. 19:52:51

@Pickletime: A lényeg szerintem mindig az, hogy ne dőljünk be egy divatos módszernek, és próbáljunk meg egyensúlyt fenntartani az egyes tevékenységek között. A nyelvtanozás, drillezés, fordítás, de még a szólistázás is lehet hasznos, az viszont nagy probléma, ha csak ez van. Ugyanígy, ha csak beszélgetek, olvasgatok, használat közben tanulok, az nagyon időigényes, és a legtöbb embernek ezért nem opció. A gyerekek, kivándorlók lehet hogy így tanulnak meg, de napi hány órában? Érdemes kontextusban megismerni a szavakat, a szintünknek megfelelő anyanyelvi anyagokat olvasni, hallgatni, és a végén kigyűjteni azokat a szavakat, amiket fontos megjegyezni. A kigyűjtött szavakat hasznos többször átismételni úgy, hogy az ismétlések között egyre több idő teljen el. Van aki szókártyázik, van aki Anki deck-et csinál. Én speciel jól elvagyok a listákkal is, mert sajnálom az időt a kártyák elkészítésére. Az Ankit azért nem szeretem, mert utálok géphez kötve tanulni. Egész egyszerűen felírom egy papírra, amit később is szeretnék tudni, és néha átolvasom. De ez egyéni, kinek mi jön be.

sebi77 2016.06.20. 20:39:10

A 6-os ponthoz: a felismerés és felidézés két külön képesség. Az ember anyanyelvén is rengetegszer előfordul, hogy keres egy szót, nevet, nem jut eszébe, de ha valaki segít neki, azonnal rávágja, ez az, ezt a szót kerestem. Felismeri, de képtelen felidézni, ez helyesírással, idegen nyelvvel rendszeresen így van, ezért kell külön gyakorolni a felidézést.

vuvuvu2 2016.06.20. 21:39:56

hú, ismét mennyi baromságot hordott ide a blogger...
részigazságok etcetera...
aki nyelvet akar tanulni ne olvassa ezt a blogot mert garantált hogy félrevezetésben lesz része

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.20. 21:48:20

@vuvuvu2: Szépen kértelek a múlt héten, hogy ne csak állítsd a saját böcsességedet, hatalmas tapasztalatodat, képzettségedet, hanem mondj konkrét dolgokat is, szerinted hogy lehetne jobban, hatékonyabban tanulni, ha így nem. Mivel erre a mai napig nem érkezett válasz, és most sem szóltál hozzá érdemben a poszthoz, a továbbiakban sajnos (legalábbis ezzel az accounttal) máshol kell kommentelned. És igen, a káromkodók maradnak, mert ők érdemben is hozzászóltak a témához. Aki idiótának nevezett, de legalább egy könyvcímet leírt, az is. A jelenlegi állás szerint számomra te vagy az egyetlen, aki vállalhatatlan.

v2peti 2016.06.21. 00:00:56

A baj az, hogy hiába ismerem egy szó első vagy második jelentését, ha a harmadikra lenne szükség, vagy a szó segédigével már nem egészen azt jelenti, vagy teljesen mást. Van, hogy minden szót értek egyenként, de mondatba foglalva nem egyértelmű az, hogy mi a mondanivaló.

tnsnames.ora 2016.06.21. 07:24:40

@galaxiscsirke:

Érdekes és elgondolkodtató komment. Ezt a COM-ot ebben a formában én még életben nem hallottam. Ez betűszó lenne, vagy valami rövidítés?

tnsnames.ora 2016.06.21. 07:39:41

@poszt

Mondjuk engem érdekelt volna, hogy melyik mítosz kapcsán "döbbentél meg" (ahogy írtad a bevezető soraidban).

tnsnames.ora 2016.06.21. 07:54:55

@vuvuvu2:

"Köszönjük kedves szavaidat, értékes észrevételeidet. Mester! Köszönjük, hogy vagy, hogy bár eddig nélkülöznünk kellett, de te elhoztad a világosságot."

PS: Te azt mondod, hogy előbb tanuljon meg valaki magyarul, mielőtt idegennyelvbe vág, én azt mondom, tanulj meg előbb emberként kommunikálni mielőtt szeretnéd, hogy bárki komolyan vegyen. Addig minden leírt betűd ZAJ lesz.

galaxiscsirke 2016.06.21. 08:01:15

@tnsnames.ora: A COM a Core Of Meaning, a diplomamunkám tárgya, az vitt rá a kitalálására, hogy egyik előadáson az azonos alakú szavakról volt szó, és egyszerűen nem fogadtam el, hogy egy szó jelentéseinek esetleg nincs közük egymáshoz, és sok esetben találtam is közös pontot, és addig gyűjtögettem ezeket, amíg rájöttem, hogy ha van tanár, aki szóbaáll a témával, akkor ebből írom, és végül is sikerült. Ugyan mai fejjel, kb. 10 év távlatában újraolvasva lehetett volna részletesebb meg kidolgozottabb is, mindenesetre a bírálóknak tetszett.

tnsnames.ora 2016.06.21. 08:15:19

@galaxiscsirke:

Nagyon köszönöm.
Máig él az emlékemben egy gimis nyelvtan óra ahol ezt a témát veséztük. Emlékszem a két demó példára is (körte, ég). Körte mint gyümölcs és mint izzó úgy két dolog, hogy van ami összekapcsolja őket (formájuk). Míg az ég (sztratoszféra köznapibb megnevezése és mint hőjelenség) jelentései között semmi kapcsolat nincs. Aztán emlékszem ennyiben is hagytuk a dolgot (érdekesség szintjén).

Abban biztos vagyok, hogy érdemes erölködni a témában l'art pour l'art önmagában az élvezeti értékéért is. Talán csak túlspilázni nem szabad. Beszéltük már itt a blogon is Körösi Bálint kapcsán, hogy az asszociativitásért nagyon könnyű elmenni a falig vagy akár azon túl is, valami végtelenül komplikált, eröltetett kapcsolati pontokért is, csakhogy ne kelljen "szimplán csak" szót tanulni. Az én számomra ez kb. avval analóg, amikor valaki a nyelvtani kivételeket és be akarja szuszakolni egy csupasz szabályrendszer fiókjába.Maradjunk annyiban problémémái lesznek.... ;)

tnsnames.ora 2016.06.21. 08:34:09

@sebi77:

Jogos. És mennyire idegesítő tud lenni, ha nem jut az ember eszébe a szó, pedig ott van a nyelve hegyén. Pedig az előbányászáshoz pont nem stresszelni, hanem lenyugodni kell meg olyan nem ráfeszülős technikákkal utakat keresni a kitalálandó szóhoz, ami elvezethet az eredményhez.

Önmagában csak az is érdekes kérdés lehet, hogy érdemes-e erölködni felidézés-gyakorlásnál (ha igen, akkor mennyit) avagy meg kell nézni a megfejtést és teszemazt 2x többször elővenni a rakoncátlankodó szót Ankiban vagy bárhol másutt. Az az érdekes, hogy az erölködés/erőfeszítés az élet rengeteg területén megtérül, de pont a nyelvtanulásnál távolról sem vagyok biztos az arányos hasznosságban.

tnsnames.ora 2016.06.21. 08:48:40

@Tanuljnyelveket:

Na elolvastam eredetiben is a cikket, meg hosszasan nézegettem a cikk végi táblázatot.

* Azt fenntartom, hogy nagyon kevés hasznosíthatót tudunk a nyelvtanulás emberi folyamatairól, ezen belül a szótanulásról is természetesen. Megfontoltan és minél inkább zajmentesen (kevesebb zajt generálóan) kéne véleményt nyilvánítania a szakmának.

* Számomra önmagában az is kérdéses, hogy lehet-e kontextusból ennyire kiragadva beszélni a szótanulásról. Én meglehetősen szkeptikus vagyok e téren.

* Ha dekódolható is a cikk üzenete, a megfogadható haszna eléggé kicsi. Ennyiből nehéz a világot megváltani. De még tálalásában sem túl ütős. Engem nem tudott összességében lelkesíteni. E blog követése után nekem magasabban van már e téren az ingerküszöböm :DDDDD

* A cikk azon üzenete önmagában helyes, hogy semmit nem szabad mereven gondolni, csinálni a nyelvtanulásban (mindig lesz kivétel). De mondjuk ezt eddig is tudtam/tudtuk.

* Végül is mind a hét - mítoszokon túli -állításának van elfogadható olvasata. Ez mindenképpen pozitívum.

tnsnames.ora 2016.06.21. 09:05:26

@Aëtius:

* Nekem is volt hasonló érzésem Mondria motivációit illetően.
* A Taxus-szal csak demózni akartam mit nem képes kitalálni az ember egy cél vélt valódi megoldása érdekében. Az 1-1-es tükrözés túlhajtásának riasztó vadhajtását látom a Taxusban.

* Azon kevesek akik annó nyelvet érdemben meg tudták tanulni, azok értelmezésemben motiváltak/affinisek voltak és/vagy sikeresen egymásra épülően fókuszáltak a fontos aspektusokra és/vagy sikeresen kerülték el az elkedvetlenítő szuperponálódó nyelvtanulási csapdákat. Ahogy én szoktam mondani tehetségesek voltak (e konkrét témában mindenképpen). :DDDDD

* A Duolingo nem mint módszer kevés/rossz, hanem mint elérhető tananyag. Nálam kicsit hajaz a Rosettára, amit by the way nagyon nem komáltam annó. Lehet jól használni és lehet értékén kezelni az eszközt.

* A Relaxás Makara például azt mondja nyelvismeret nélkül ne akarjon senki beszélni (makogni). Csak egy szint után érdemes erölködni a beszéddel. Szóval vannak/elehetnek finomságok a témában, megfordítva nagyon nehéz bármilyen általános egyúttal erős kijelentést tenni nyelvtanulásban.

* Engem például halálosan idegesít a saját kiejtésem, komoly gátakat emel bennem. Megfordítva az Effortless English kurzusok kiejtése semmihez nem hasonlítható élvezetet jelent egyúttal (pláne sok makogó indiai angolja után). Pedig a csóka minden csak nem a világ leglenyügözőbb figurája. Amikor a Relaxa-tanulást mérlegeltem nálam központi helyen volt a kiejtés-fókusz pozicionálása.

galaxiscsirke 2016.06.21. 09:48:57

@tnsnames.ora: Igen, vannak olyan szavak, amiknél valóban nincs kapcsolat, és erős erőltetés kellene közös pont találásához. Viszont sok olyan van, aminél található, és lehet, hogy az etimológia nem mindet támasztja alá, de ez nem akadályozza meg azt, hogy nyelvórán felhívjuk rá a diák figyelmét, ha másért nem, azért, hogy az idegződjön be neki, hogy ha adott kontextben ismeretlen szóval találkozik, akkor reflexből ne a szótárat kezdje keresgélni, hanem agyaljon, és ha végképp nem jut eredményre, akkor jöhet utolsó lehetőségként a szótár (akkor is lehetőleg 1nyelvű).
Ha amúgy ismert szóval találkozunk szövegben, aminek az addig ismert jelentései nem passzolnak oda, akkor kell agyalni azon, hogy az eddig ismert jelentéseknek mi az a "metszete", ami befér a kérdéses kontextbe. Mondjuk ilyenkor hasznos némi etimológia, esetleg régebbi dolgok ismerete, mivel sok esetben régebben vált el az adott szónak a kérdéses kontextben használt jelentése, viszont ilyenkor éppen ebben lehet megtalálni a COM-ot. Pl. a "score" az ugye jelent pontot (eredményt), karcolást (papírmodellek instrukciójában szokott előfordulni, hogy "score"-olni kell a hajtásvonalat) meg a pontozás műveletét ("The team scored a point"). Ha azt tekintjük COM-nak, hogy egy táblára/botra felkarcolunk 1 vonalat, ami jelenthet pontfelírást, akkor ebben benne van az "adatrögzítés", és a karcolás művelete is, tehát sport kontextben ebből a pontozás rész vehető ki, akkor ennek fordítjuk. Más kontextben (pl. "Someone scored my car at the parking lot") a karcolás rész fog passzolni.

nagybalfasz (törölt) 2016.06.21. 09:54:31

Duolingo szerintem módszertanilag is rossz, mivel pont hogy fordításra épít, ok, a téma bevezetőnél vannak képek is, de utána puszta fordítás, ráadásul mesterséges, életszerűtlen mondatokkal.

2016.06.21. 10:00:51

"Egy viszonylag korlátozott szókincs ismerete is biztosítja a célnyelvi anyagok megértését."

És ez így is van. Az, hogy egyetemi tanulmányokhoz 10000 szó szükséges, ezt a tényt nem cáfolja.

nagybalfasz (törölt) 2016.06.21. 10:20:20

@trev:
Na meg kérdés, hogy 10 ezres aktív vagy passzív szókincsre gondolt. Mert passzívnak kevés, aktívból meg kevesebb is elég egyetemi tanulmányok folytatásához.

tnsnames.ora 2016.06.21. 10:25:38

@galaxiscsirke:

Beletrafáltál!
A "score" sokszorosan érint életemben:
* ügyfél-scoring (-pontozás), adatbányászat révén.
* sport (videoscore)
* kottás videóimnál score az jelenthet kottát is, de persze elsősorban partitúrát ("kottavonalak karcolása")
* OST/filmzenék kontextusában szokták még a filmzenét "score"-nak mondani. Számomra érthetetlenül és egyébként zavaró módon.

Perszonális érdekesség: per a mai napig nem tudok jó angol megfelelőt a "kottás videóra", annyira nincs bevett kifejezés rá angol nyelvterületen. Én leginkább a "videoscore"-t használom (így egyben), de a "sport"-os áthallás miatt ez sem a legideálisabb. Ugyanazon nomenklatúrás kínokkal szenvedek mint dr.Makara (Relaxa, Villám, Kvantum, etc.)

tnsnames.ora 2016.06.21. 10:30:34

@nagybalfasz:

Sokan vallják a fordítást a nyelvtanulás "szent grál"-jának. A talán legeklatánsabb példa Gaál Ottó "Kreatív" tananyaga. Ha megy és egyre gyorsabban megy a fordítás, az mindent húz maga után, az elmélet szerint.

A Duolingóban engem az zavar, hogy sem írásban, sem szóban nem tud helyesen kiértékelni (nem tart még itt a szoftveripar), véletlen elütés, bármi "offtopik" kivétel is hiba (feleslegesen). Ezért egyszerűsítenek a végletekig, ami aztán tényleg sokszor mesterkéltségbe csap át.

tnsnames.ora 2016.06.21. 10:33:36

@nagybalfasz:

Én úgy tudom aktív ("felidézhető") kell legyen a 10.000-es szókincs és (szócsaládból, nem szimpla szóalakból van 10.000). Ráadásul minden szakmai szókincs még erre jön pluszba (ami szintén kell egyetemhez).

De kiváncsian várom én is a tárgybeli reflexiókat :)

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.21. 10:41:48

@tnsnames.ora: Nem akarom a végtelenségig védeni Mondriát, nincs is értelme, de az tényleg nagyon fontos, hogy ez a cikk eredetileg a nyelvtanároknak szól egy olyan környezetben, amikor sokan túltolják a kommunikatív stílust. Az egyéni nyelvtanuló annyit tud belőle profitálni, hogy nem dől be a divatoknak, hanem többféle módszerrel próbálkozik, és kialakítja a saját gyakorlatát. Tudom, hogy erről már volt szó többször is a blogon, de nekem ez a cikk a konkrét számok miatt érdekes volt. Azt nem számoltam bele, hogy írnak hozzá egy szvsz félrevezető leadet az indexen (most fogod megtudni a tutit), és hogy sokkal nagyobb nyilvánosságot kap, mint más, értékesebb posztok.
Ami engem leginkább megdöbbentett: hogy ha saját magam jövök rá egy szó jelentésére, azt nem jegyzem meg könnyebben. Aztán amikor belegondoltam, rájöttem, hogy igaz. A kikövetkeztetés egy fontos és hasznos készség, de a memória működését miért segítené. Ha konkrét dolgokat tesznek elém, azokat nagyobb eséllyel jegyzem meg. Luca Lampariello pl azt mondja, hogy a szavakat érdemes elemekre bontani, úgy feldolgozni, megérteni. Mondjuk ő könnyen beszél, olyan általános nyelvészeti tudása van, amivel ez egyszerű és gyors. De vannak esetek, amikor ez tényleg hasznos lehet. A Michel Thomas kurzusba hallgattam bele valamelyik nap, és ő is elemez szavakat, etimológiai szempontból is. Nekem tetszett a dolog. Mondok egy példát: a ma szó franciául aujourd'hui. Ez így elég gázul néz ki, nem? :) Michel elmagyarázza, hogy régen csak hui volt, de az úgyanúgy hangzott, mint az oui, aminek a jelentése igen. A jour napot jelent, az au pedig on/en/ön. A szó jelentése tehát a mai napon. A lényeg az, hogy a konkretizálás, megértés tényleg segít a szótanulásban, az önálló felismerés, tipp szövegkörnyezet alapján viszont kevésbé.

tnsnames.ora 2016.06.21. 10:54:08

"kikövetkeztetés egy fontos és hasznos készség, de a memória működését miért segítené."

A már emlegetett "asszociációs háló" miatt én is elvárnám egyébként (felidézésnél is). De így csak újabb adalék, hogy miért oly kínokkal teli a nyelvtanulás sokunknak, a sok-sok rossz hatásfokú közreható tényezők miatt is.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.21. 11:06:03

@nagybalfasz: A Duolingóval szerintem nem az a legnagyobb baj, hogy fordításra épül. Az a legnagyobb baja, hogy nem a nyelv megtanulása a cél, hanem a Duolingo elvégzése. Szókincset lehet vele bővíteni, bár ennek is egy nagy része használhatatlan. Az viszont félrevezetés, hogy te x%-ban folyékonyan beszélsz már az adott nyelven. A Duolingo sikerélményt nyújt, mert úgy van beállítva, hogy viszonylag könnyen végig tudd csinálni. Régen 3 élet volt minden részre, nem véletlenül tűnt el ez a jellemző. Egy hamis képzetet kelt az egész, hogy haladsz, tanulsz, miközben a nyelvtanulásban nem haladsz, csak a Duolingóban. Ha ezzel tisztában vagy, és a helyén kezeled, nincs semmi gond, de szerintem sokan nem jutnak el idáig.

nagybalfasz (törölt) 2016.06.21. 11:10:13

@Tanuljnyelveket:
Bárcsak Magyarországon ott tartanánk, hogy a nyelvtanárok túltolják a kommunikatív stílust...

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.21. 11:23:00

@tnsnames.ora: Nem, gondolj bele, hogy ha olvasol egy szöveget, és megtippeled egy szó jelentését, akkor maximum a szöveggel, a kontextussal tud kiépülni asszociáció. Tehát oda fogsz eljutni, hogy felismered talán a szót, emlékszel rá, hol olvastad, de nem fogod tudni, mit jelent. Ez nehogy már elkedvetlenítsen. :)

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.21. 11:30:35

@nagybalfasz: Nekem az a tapasztalatom (nyilván elég szűk, ezért nem igazán mérvadó), hogy az angolnál előfordul, más nyelveknél valóban ritka. Ez általában nem meggyőződés eredménye egyébként, hanem a könyv szélsőséges követése vezet ide. A legnagyobb probléma akkor van, amikor a számonkérés viszont a nyelvtanos-fordítós modellt követi. Tehát például végigcsinálnak órán egy kommunikatív fejezetet egynyelvű könyvből, aztán jön egy szódolgozat, ahol magyarul lediktálja a szavakat, és várja az angol megfelelőt. Van itt olyan kommentelő, aki személyes tapasztalatról is be tud számolni ezen a területen.

2016.06.21. 13:41:05

Ez a poszt Karinthy hatása alatt született. Eleve az eredeti angol cikket az ember írta, akinek abszolúte semmi érzéke a szimbolizmushoz. Egy kissé félreértett francia idézetre reagált, tulajdonképp nem is cáfolva, inkább árnyalva annak mondandóját. Nagyjából annyira ésszerű az esszé, mint arról értekezni, hogy a nap éjjél is süt, csak nem nálunk. Erre jön még a szigorú magyar fordítás, ami tanácsként tálalja a holland szerző merengéseit. Ebből is látszik, hogy a Herz féle szalámiban tényleg sűrűbb a só.

2016.06.21. 15:40:47

@tnsnames.ora: az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez általában IELTS 6.0-6.5 a követelmény. Nem hiszem, hogy ez a szint 10.000 szócsalád ismeretét követelné meg. A szakmai nyelvet szvsz menet közben szedik fel a hallgatók, az academic English inkább csak eltolódás az informális nyelvtől a formális felé.

Dorinda41 2016.06.21. 16:42:29

Nekem a gyakorlás segít. Nincsenek szólistáim. Az alapokat a Rosetta stone nevű appról tanulom meg, aztán, ha legalább eljutottam a 20-ik leckéig, keresek olyan embereket, akikkel tudok csetelni az adott nyelven. Minden mondatot amit leírok, vagy leírnak nekem, hangosan is felolvasom, kiejtem. Nekem ez vált be. Az alapokról hamar el lehet jutni sokkal magasabb szintre. Miután állandóan használni kell ugyanazokat a szavakat, sokkal jobban megmaradnak. Nekem le kell ahhoz írni, hogy rögzüljön. Ha már megy az írásban, Skype és beszélgetés. Nem érdekel, hogy mennyire szabályos a nyelvtanom, hiszen másokkal beszélgetve nagyon sok olyan kifejezés is előkerül, amik nincsenek benne a tankönyvekbe, viszont a helyiek bizony azt használják és ezek nem mindig felelnek meg a tankönyvi nyelvtani szabályoknak.
4 évig tanultam angolul, szinte nulla eredménnyel. Olvastam, filmeket néztem, nyelvtanárhoz jártam. Passzív tudásom volt csak. A magyar nyelvtanítás legnagyobb rákfenéje, hogy nem merünk megszólalni. Ezen én is átmentem. Aztán találkoztam egy menekült sráccal, akivel kénytelen voltam angolul kommunikálni. Az elején borzalmas volt, aztán rájöttem, hogy bárhogy mondom, előbb-utóbb megérti amit mondok. Azóta felfejlesztettem a franciámat már a az appal és cseteléssel fejlesztettem fel annyira, hogy simán elboldogultam a párizsi utam alatt. Ez már csak 1 évig tartott. Most németül kezdtem tanulni.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2016.06.21. 17:41:01

@Luke SW: Lehet hogy nekem vannak értelmezési nehézségeim, de a holland szerző konkrétan megnevezett szakirodalmakban található konkrét állításokra reagál. A francia szöveg nem idézet, hanem maga a kérdésfelvetés. Igaz vagy hamis? A kérdés a következő: itt jön az idézőjeles rész, ami nagyjából a tévhitek felsorolása. Ha te tudod hogy idézet, légyszíves írd le, honnan származik, hogy mi is tisztábban láthassunk. Szerintem nem idézet, Mondria írta, aki egyébként a cikk alapján franciatanárnak tűnik. Ha önmagára reagál, azt se tudom, mit tud félreérteni, de ez már messzire visz. Nem hiszem, hogy tanácsként tálaltam volna a cikket. Egész egyszerűen érdekesnek találtam, ezért lefordítottam, reméltem, hogy egy értelmes vita kerekedik belőle.

galaxiscsirke 2016.06.21. 18:21:09

@tnsnames.ora: Ez a score csak 1 példa, de pl. amikor egy riasztó programozói leírásában ilyet láttam, hogy "streamline section programming", akkor ha nincs a COM, nem biztos, hogy rájövök a lényegére :)
süti beállítások módosítása