Origo (Rigó utcai) nyelvvizsga

A Rigó utcai nyelvvizsga sokáig monopol helyzetben volt. Mára már rengeteg a versenytársa, mégis az egyik legnépszerűbb vizsgaként emlegetik. Kétségtelen előnye, hogy államilag elfogadott, sok helyen és sok időpontban letehető az átlaghoz képest.

Az Origo nyelvvizsga több szempontból is kakukktojás a nyelvvizsgák mezőnyében. Amíg a többség minél jobban próbál a KER-ben leírtakhoz alkalmazkodni, az Origo gyakorlatilag a múltban ragadt, és csak nagyon gyengén méri a nyelvi készségeket. Nagyon sokat kell írni (ráadásul magyarul), jóval kevesebb a feleltválasztás, mint más vizsgáknál. Elsősorban a humán, nyelvtanos műveltségűeknek ajánlott, akik szeretnek olvasni, sokat olvasnak magyarul, és tudnak magyarosan fogalmazni. A sok kifejtős kérdés legnagyobb hátránya, hogy szubjektivizálja a helyes megoldásokat. Az önálló felkészülést is megnehezíti, hogy nem tudhatjuk, a tartalmilag azonos, de másképp megfogalmazott válaszunkat elfogadja-e majd a javító.

Lehet szótárt használni, ami nem biztos, hogy előny. Egyrészt félő, hogy háttérbe szorítjuk miatta a szókincsbővítést a felkészülésnél, ami gyenge, a mindennapokban használhatatlan tudáshoz vezet, másrészt arra nincs idő, hogy mindent kiszótárazzunk, ezért a bizonytalan, rossz önbizalmú tanulókat nagyon be tudja húzni a csőbe.

Az Origo nyelvvizsga legnagyobb problémája a hangsúlyos kétnyelvűsége. Más kétnyelvű vizsgák gyakorlatilag egynyelvűek, de van egy plusz feladat (közvetítés néven), ami kétnyelvűvé teszi őket. Az Origónál a szóbelin kívül minden kétnyelvű, folyamatosan fordítani kell. Egy ilyen vizsgára a legcélszerűbb úgy felkészülni, hogy már a kezdetektől fogva kétnyelvű könyveket használunk. A mai kétnyelvű könyvek viszont kommunikatívak, nem kap bennük elég szerepet a nyelvtani szerkezetek összehasonlítása. Ha nem összehasonlítva tanulok a kezdetektől fogva, a vizsgán kell kitalálnom, hogy egy adott szerkezetet hogy lehet átültetni magyarra, nem fog automatikusan jönni. Szájbarágós könyv kell, sok lefordított példamondattal, rengeteg fordítási feladattal, megoldókulccsal. A felkészüléshez a legjobban a 80-as, 90-es évek tankönysorozatai használhatóak, egyértelműen kiemelkedik közülük például a Móritz György-féle Olasz nyelvkönyv. Más nyelvekből is a régi Tanuljunk nyelveket sorozat darabjait érdemes nézegetni, ezekre jellemző a kontrasztív nyelvtan és a sok fordítási feladat. Németből az újabb könyvek közül jó választás lehet a Lazán németül sorozat Maklári Tamástól. Fontos megjegyezni, hogy az órán kétségbeesésében magyarul beszélő nyelvtanár nem egyenlő a kontrasztív módszert alkalmazó oktatóval. Nagy különbség van aközött, hogy valaki azt látja, hogy nem halad a csoport, és ezért magyarul próbálja meg elmagyarázni a dolgokat, és aközött, hogy valaki a kontrasztív nyelvtanban, a fordításban hisz, és tudatosan erre építi a tanítást. Az antikváriumok és a 60 év fölötti nyelvtanárok mellett az olyan alternatív módszerek tudnak még itt segíteni nekünk, mint az Assimil vagy a Kreatív.

Ezek a könyvek szövegtípusok tekintetében is többet adhatnak, mint a ma divatos kommunikatívak. Az Origo nyelvvizsgán nagyon sok az életidegen szöveg, a ritka szavakkal teletűzdelt, szórakoztatónak szánt  “színes hír”, kultúrtörténeti cikk. Nem fogunk tudni IQ-ból válaszolni, a világ ismerete, az általános műveltség szinte semmilyen segítséget nem jelent. Még az se biztos, hogy az adott nyelv országain, kultúráján belül maradunk.

Az írásbeli feladatok egyébként nem kifejezetten nehezek, a megértéssel, főleg szótárral, a legtöbb esetben szerintem nem lehet baj. Sokkal nehezebb a magyaros, jó stílusú  visszaadása az olvasottaknak. Cserébe a lukas szöveg megoldása a szótár miatt gyakorlatilag semmit nem mér, és ajándékba adja a pontokat. A fogalmazásoknál is igaz, hogy kevésbé modernek, életszerűek, mint a mostanában megszokott feladatok, ráadásul határozottan kevés stimulációt tartalmaznak. Egyre nagyobb problémát okoz a vizsgázóknak, hogy nincs véleményük az adott témáról, ezért a nemzetközi nyelvvizsgák grafikonokat, ábrákat, rövid cikkeket adnak, amikre alapozva mondjuk blogbejegyzést vagy fórumhozzászólást kell írni. Valamire reagálni, egy adott információt szövegesen megfogalmazni nyilván könnyebb, mint szinte a semmiből kreatívan alkotni valamit, ráadásul a nyelvtudásunkat ugyanúgy méri. A másik oldalon viszont igaz az, hogy a betanult paneleket, szövegeket itt megint csak jobban tudjuk hasznosítani, mint általában.

A hallás utáni értésnél magyar nyelvű kérdésekre kell magyarul válaszolni. Minden kérdésnél meg van adva, hogy hány pontot ér a válasz, innen tudjuk, hogy hány darab információt várnak el. Vesztettem úgy pontot a mintafeladat megoldásánál, hogy mindent értettem. Például a “Mi történt a torontói állatkertben?” kérdésre azt a választ adtam, hogy “Megszökött egy láma.” A helyes válasz ezzel szemben az lett volna, hogy “Egy hónappal ezelőtt megszökött egy láma.” A szövegeket háromszor lehet meghallgatni, és főleg az első feladatnál rengeteg idő van a meghallgatások között. Gyakorlatilag olyan, mintha a vizsga készítői is azt sugallnák, hogy tekintsük a dolgot diktálásnak, írjunk le mindent, és a szünetekben fordítsuk le magyarra. Nem mérünk globális értést, nincs beszédhelyzet, érzelem, vélemény. Valaki felolvas, néha szinte szótagolva, lassan és vontatottan egy életidegen szöveget. A magyar nyelvű válaszadás előny lehet azoknak, akiknek a célnyelven nehézséget okozna a nyelvtanilag helyes fogalmazás.

A szóbeli vizsga hasonlít talán a legjobban a KER-hez igazodó nyelvvizsgákhoz. Videót nem találtam, de a témakörök listája fenn van az ORIGO honlapján. Gyakorlatilag ugyanazok a témák várhatóak, mint bárhol máshol, a kommunikatív könyvek használata itt nem okoz hátrányt. A részletes témalista és az iskolásabb jellegű feladatok (önálló témakifejtés kép alapján, magyarul megadott szituációs párbeszéd) miatt mégis ajánlott lehet az 1000 kérdés, 1000 válasz típusú borzalmak, magyar szerzők által írt témafeldolgozós könyvek nézegetése.  A betanult mondatok, szövegek valószínűleg sokat segíthetnek itt is.

A lényeget összefoglalva: Ha nem otthon tanulunk, hanem tanfolyamon vagy iskolában, szinte teljesen biztos, hogy a kommunikatív módszert használjuk. Ennek a módszernek nem kimenete, végcélja az Origo nyelvvizsga, rengeteg készségünkre nem fogunk pontot kapni, viszont szükség lesz olyan dolgokra, amit még soha nem csináltunk. Ez a vizsga addig volt jó, amíg a közoktatás ide vezetett, de most már semmi sem vezet ide.

vissza