Nuovo Progetto Italiano

Kezdem a jóval.

A 6 kötetes Progetto Italiano olasz szerzők műve, ennek megfelelően a szókincse megfelelő, bár nem kiemelkedő. Az angol (és néha úgy érzem, a német) még mindig fényévekkel a többi nyelv előtt jár. A nyelvtanítás lényeges elméleti kérdései, a technikák minden nyelv esetében egyformák. Ami a hatalmas különbséget okozza, az a befektetett munka, szaktudás és pénz mennyisége. A Progetto a legtöbb versenytárshoz képest első ránézésre főnyeremény: nyomokban már kezd hasonlítani azokra az angol nyelvkönyvekre, amiket a közvélekedés és a szakma hatékonynak és modernnek tart. Senkit ne tévesszen meg, hogy 6 kötetes, a megszokott 3 tankönyvből + 3 munkafüzetből álló sorozat tartalmát kapjuk, csak az első négy kötetben egy fél tankönyv és egy fél munkafüzet van összerakva. (Az 5. kötet már a megszokott dupla tankönyv, és külön van hozzá 6. kötetként a munkafüzet.) Ez akár előny is lehet, kisebb befektetéssel is kipróbálhatjuk, bejön-e nekünk. Nyelviskoláknál mindenképpen előny, hogy nem kell megvennünk úgy egy könyvet, hogy a felét esetleg soha nem használjuk. Egy kötet 6000 Ft körül van egyébként.

A Progetto ugyanolyan színes-képes kurzuskönyv, mint a Giro, de annál sokkal áttekinthetőbb, jobban szerkesztett, és számomra kellemesebb a használata. A kérdések, feladatok is olaszul vannak, nem kell folyton váltani a két nyelv között, nyugodtan el lehet merülni az olaszban. Az olasz nyelvű utasítás tipikusan az a dolog, amitől semmi értelme félni. Ha valaki nem érti, mit kell csinálni, ott a szótár vagy a google. Az ezerszer rosszabb, ha egy magyar nyelvű kérdésre kell olaszul válaszolni, mert teljesen életszerűtlen. A magyar nyelvű nyelvtani magyarázatok és az olasz-magyar szószedet is a könyv végén kaptak helyet, ami szintén nagy előrelépés. Ahogy az 2016-ban egy ekkora kiadótól elvárható, az Edilingua oldaláról ingyen letölthető az összes megoldókulcs, teszt és tanári kézikönyv, meg egy csomó minden más. A letöltéshez elméletileg regisztráció kell, de a google segítségével ezt is ki tudjuk kerülni.

És akkor jöjjenek a problémák.

Bár a Progetto elméletben egy modern, beszédközpontú sorozat, a nyelvtant ugyanolyan ütemben próbálja megtanítani, mint a 80-as évek legdurvább nyelvtankönyvei. Az első (1a) kötet nyelvtana például így néz ki:

Bevezető lecke: Névelők, többesszámok, hangtani szabályok, essere, avere

1. lecke: Teljes jelen idejű igeragozás, melléknévragozás

2. lecke: Rendhagyó igék, módbeli segédigék (potere, volere, dovere), prepozíciók

3. lecke: Összetett prepozíciók, birtokos névmások

4. lecke: Múlt idő (passato prossimo) rendhagyó alakokkal együtt

5. Kétféle jövő idő (Futuro semplice és composto) rendhagyó alakokkal együtt

Több cikkben írtam már róla, és nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a legtöbb sorozat elejéről hiányzik egy ismerkedő kör. Kellene néhány lecke, amikor a teljes 6 kötet anyagát nagyon zanzásítva figyelhetjük meg, csak a leglényegesebb dolgokra koncentrálva. Az Assimil vagy a Michel Thomas sikere pont ebben rejlik: megoldást nyújtanak azoknak, akik mindig elvesztek az elején a részletekben. Nekiállunk nagy lelkesesedéssel, az olasz nyelv szerelmeseként a Progettónak, és mi történik? Nagy valószínűséggel még itt az 1a kötet alatt el fog menni a kedvünk az egésztől, mert besokallunk a rendhagyó alakoktól meg a horror mennyiségű nyelvtantól. Az olasz nyelv dallamossága és szépsége miatt szerintem az egyik legkönnyebben tanulható nyelv, a nyelvtana egyáltalán nem számít nehéznek. A Progettónak mégis sikerül elhitetni a tanulóval, hogy egy borzasztóan nehéz nyelv megtanulásába kezdett.

Nagy reményekkel kezdtem neki ennek a sorozatnak, de sajnos megint csalódnom kellett. Ha nem tudnám, hogy hívják a szerzőket, én tutira venném, hogy magyarok. A Progetto ugyanis már megint ugyanolyan lelketlen, mint az összes magyarok által írt könyv, ugyanolyan teljesített feladat, géppel összerakott akármi, amiből nemhogy a nyelvzseni, de a nyelv szeretete is hiányzik. A Progetto sokat akar markolni, de keveset fog, vagy ha úgy jobban tetszik, két szék közt a pad alá esik.

Először is megtartja a durva nyelvtanozást, de tesz be kommunikatív feladatokat is. Ez elsőre nem tűnik annyira nagy problémának, a gondok igazán abból adódnak, hogy emellett az oldalszám a megszokott marad. A durva nyelvtanozást sok-sok drill jellegű feladattal lehet “megtámasztani”, a kommunikatív megközelítést pedig sok-sok hanganyaggal. A Progetto ezeket nem tudja biztosítani, mert nem marad hely a feladatoknak. Bár van a könyvhöz csomagolt hanganyag, a hanganyag mennyisége szerintem nagyon kevés, a leckénként 2-3 dialógusnál sokkal több kellett volna.

A második probléma az, hogy megpróbál amennyire csak lehet, multimédiás lenni, CD-Rommal, videóval, online feladatokkal. A CD-Rom 2016-ban szerintem már vicc. Az én gépemen nem indult el, úgyhogy tartalmi szempontból nem tudok nyilatkozni róla. (Ha elindult volna, se használtam volna sokat, mert csak akkor vagyok hajlandó számítógéppel tanulni, ha az indokolt. Ez azt jelenti, hogy nem helyettesíthető könyvvel vagy hanganyaggal.) A videók fenn vannak a youtube-on, a hozzájuk kapcsolódó feladatok letölthetők. Az az én egyéni problémám, hogy a szereplők nem voltak szimpatikusak, a dialógusokat pedig vagy untam vagy kínosnak találtam, az viszont már objektíve gond, hogy a videók anyaga nagyon lazán (tematikájában) kapcsolódik a könyvhöz, egyáltalán nem épülnek egymásra. Ennyi erővel használhatnánk bármilyen más videó kurzust.

És ami a legnagyobb problémát okozza: a szerzők minden áron be akarják szuszakolni a köteteket az európai referenciarendszer szintjeibe, így lesz az első kötet A1, a második A2, és így tovább. Egy kötet 6 leckét tartalmaz, pedig egy ilyen szint reálisan10-12 lecke alatt teljesíthető.

Nézzünk egy kis összehasonlítást! A Menschen című kiváló német kurzuskönyv A1-es szinten egy közel 200 oldalas tankönyvet és egy 200 oldalas munkafüzetet tartalmaz. A Progetto ugyanezen a szinten összesen nincs 200 oldal.

Erősen kétlem, hogy aki az első 4 kötetet végigcsinálja, az B2 szintű tudást szerez. Ez a sorozat egy erőltetett menet, nagyon valószínűnek tartom, hogy az ebből tanuló diákok többsége arra panaszkodik, hogy kevés a gyakorló feladat. Az ebből tanító tanárok pedig valószínűleg rengeteg fénymásolatot hordanak be órára.

Azt el kell ismerni, hogy otthoni tanulásra ez a könyv egyértelműen alkalmasabb, mint a Giro. Ha a kettő közül muszáj választanunk, én a Progettót javaslom. Viszont az igazán jó nyelvkönyvektől még mindig nagyon messze vagyunk, ezért csak három csillagot tudok rá adni. A jó hír az, hogy ha megfelelően kombináljuk az önmagukban kevéssé értékes könyveket, egész hatékony dolgokat tudunk belőlük kihozni. A Progettót például megpróbálhatjuk az Assimillel együtt használni, amiben alig van nyelvtan, annál több viszont a jó hanganyag. Az Assimil az ismerkedő körre is jó megoldás. Tehát: ha a Progetto van meg otthon, ne dobjuk ki rögtön. Próbáljuk meg azt megcsinálni, hogy először elkezdjük az Assimilt, és ha már legalább a feléig eljutottunk, kezdhetjük a Progettót is párhuzamos hozzá tanulni.

Sokan mondják azt, hogy érdemes több könyvből tanulni egyszerre, mert jobban megjegyezzük a szavakat, kifejezéseket, ha több különböző szövegkörnyezetben találkozunk velük. A többség egyetért abban, hogy a hatékony nyelvtanulás egyik kulcsa a megfelelő input, azaz minél több olyan célnyelvi (jelen esetben olasz) szöveg, ami még érthető, értelmezhető a számunkra, mert nem tartalmaz túl sok idegen kifejezést vagy szerkezetet. Kezdők számára szerintem nincs más választás, mint a nyelvkönyvek, hiszen a válogatás nélküli autentikus, anyanyelvi szövegek szinte csak idegen elemeket tudnak nekünk mutatni. Ha többféle kurzuskönyvet csinálunk párhuzamosan, a magolást is kikerülhetjük. Természetes módon fogunk újra és újra találkozni a legfontosabb szavakkal és szerkezetekkel.

vissza