Ebben a posztban egy olyan oldalt fogok bemutatni, ahol a kedvenc francia kiadóm könyvei, hanganyagai és videói évi 6000 forintért elérhetőek. Összefoglalom a tapasztalataimat a francia kiadókkal, tananyagokkal kapcsolatban, és megmutatom, miért lett a kedvencem a szóban forgó kiadó, a Maison des Langues. Írok azokról a könyvekről, amiket használtam, és minden másról, ami online kampuszukon, a https://espacevirtuel.emdl.fr oldalon elérhető.

A francia nyelvkönyvek piaca

A francia nyelvkönyvek meglátásom szerint meglepően rosszak, főleg ahhoz képest, hogy az egyik legnépszerűbb idegen nyelvről van szó. A leggyakoribb problémájuk a szerkesztetlenség, kaotikusság, darabosság: olyan, mintha post-itekre íródott volna minden, mikrofeladat mikrofeladat hátán, látható cél nélkül, érthetetlen sorrendben egymás után pakolva. A tartalmi káosz a legtöbb esetben vizuális káosszal is párosul. Ha sok szerző van, a helyzet még rosszabb, a kiadvány színvonala hullámzó, a szerzők gyaníthatóan egymástól teljesen függetlenül dolgoztak, a köny nem áll össze egy egésszé.

A Rigó utcai nyelvvizsga sokáig monopol helyzetben volt. Mára már rengeteg a versenytársa, mégis az egyik legnépszerűbb vizsgaként emlegetik. Kétségtelen előnye, hogy államilag elfogadott, sok helyen és sok időpontban letehető az átlaghoz képest.

Az Origo nyelvvizsga több szempontból is kakukktojás a nyelvvizsgák mezőnyében. Amíg a többség minél jobban próbál a KER-ben leírtakhoz alkalmazkodni, az Origo gyakorlatilag a múltban ragadt, és csak nagyon gyengén méri a nyelvi készségeket. Nagyon sokat kell írni (ráadásul magyarul), jóval kevesebb a feleltválasztás, mint más vizsgáknál. Elsősorban a humán, nyelvtanos műveltségűeknek ajánlott, akik szeretnek olvasni, sokat olvasnak magyarul, és tudnak magyarosan fogalmazni. A sok kifejtős kérdés legnagyobb hátránya, hogy szubjektivizálja a helyes megoldásokat. Az önálló felkészülést is megnehezíti, hogy nem tudhatjuk, a tartalmilag azonos, de másképp megfogalmazott válaszunkat elfogadja-e majd a javító.

A TELC nyelvvizsga német fejlesztés: nemzetközileg elfogadott, de a legjobban német nyelvterületen elismert. Egynyelvű vizsga, nem tartalmaz fordítást, szótárt egyik részben sem használhatunk. Magyarországon angolból és németből a B1, a B2 és a C1 szint is akkreditált, tehát államilag elfogadott alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. Az elemzést a német feladatsor alapján készítettem, de az angolt is átfutottam, és nem láttam különbséget a feladattípusok között. A legtöbb információt a németül tanulóknak nyújtja tehát a poszt, de más nyelvből vizsgázóknak is hasznos lehet. Nagyon sok konkrét adatot, ahogy a Goethe vizsgánál, itt sem szeretnék leírni. A telc.hu oldalon minden fenn van, letölthetőek mintafeladatsorok, sőt értékelési útmutatók, kijavított és lepontozott mintamegoldások, vizsgatippek is. A TELC egy jól dokumentált, leírt vizsga, ahol egyértelmű, hogy miből kell felkészülnünk, és mire számíthatunk.

A Goethe nyelvvizsga minden KER szinten (A1, A2, B1, B2, C1, C2) letehető, egynyelvű nyelvvizsga. A B1, a B2 és a C1 szint államilag is elismert, alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A Goethe legfontosabb előnye, hogy ez a legnagyobb presztízsű, nemzetközileg is elismert német nyelvvizsga, tehát ha ezt választjuk, két legyet ütünk egy csapásra. A posztban kicsit szakmai szemmel szeretném elemezni a feladatsort, és a felkészüléshez fogok adni tippeket. A lebonyolítással, árakkal kapcsolatos információkat a Goethe Intézet honlapján meg lehet találni. A német honlapon mintafeladatsor is van, videókkal a szóbeli részről. Ezeket mindenkinek ajánlom, akit érdekel a vizsga, a poszt alapjául is ezek a feladatok szolgáltak. A Goethe vizsga (mint a legtöbb nyelvvizsga) lassan, de folyamatosan változik, a jövő évben például megújul a B2 szint. Az interneten fellelhető beszámolókat ezért fenntartásokkal kell kezelni, lehet hogy elavultak.

Ebben a posztban azt próbálom meg körüljárni, mire számíthat az, aki nem hagyja abba B2 (középfok) szinten a nyelvtanulást, hanem a C1-C2 szinteket tűzi ki célul. Lesz szó a C szintű nyelvvizsgákról, mit érdemes róluk tudni, és hogyan érdemes rájuk felkészülni.

A B szintek kulcsszava véleményem szerint a “független”, ami azt jelenti, hogy a nyelvhasználó szótár nélkül is képes megérteni bármilyen szöveg lényegét, vagy képes bármilyen helyzetben, ha hibásan is, de sikeresen kommunikálni. Ezzel szemben a C szintek kulcsszava az “automatikus”, amit a legegyszerűbben egy példával tudok szemléltetni. Tegyük fel, hogy egy lukas szövegnél abcd feleletválasztós tesztet oldunk meg. A B szintű tanuló átgondolja a lehetőségeket, a vonatkozó nyelvtani szabályokat, esetleg kizár néhányat a megoldások közül, így próbálja meg megtalálni a helyes választ. A C szintű tanuló a szöveg olvasása közben automatikusan kiegészíti azt, és már csak annyi a dolga, hogy kikeresi a válaszlehetőségek közül azt, ami eszébe jutott. A jó C szintű nyelvvizsgákon ezért mindig központi szerepet kap az idő: a hallás utáni értésnél gyakran nem lehet előre elolvasni a kérdéseket, az írásnál több, hosszú szöveget kell létrehozni körülbelül 2 óra alatt. 

 A legtöbb nyelvóra (iskolai vagy tanfolyami) alapját a tankönyv adja, ezért a nyelvtanítás módszerét is a tankönyv határozza meg. A ma forgalomban levő, nem önálló, otthoni tanulásra szánt tankönyvek zömének ugyanaz az alapszerkezete. A PPP felépítés az angol Presentation, Practice, Production szavak rövidítését jelenti: az új anyag (nyelvtan, szókincs vagy beszédhelyzet) bemutatását először egy kötött gyakorlás, drill feladat, behelyettesítés követi, majd a végén egy nehezebb, kommunikatív sor jön, amikor vita, szerepjáték vagy fogalmazás írása a cél. A PPP alapú oktatás jól megírt tankönyv esetén egy szépen átlátható, biztonságosnak tűnő mankót nyújt a tanulónak, a tanártól pedig minimális munkát követel. Az előnyök azonban itt nagyjából véget is érnek.

Az Internado című sorozatról már írtam egy teljes posztot, nyelvtanuláshoz a mai napig ezt tartom a legjobbnak. Ebben a bejegyzésben azokat a spanyol sorozatokat gyűjtöm össze, amik szerintem elég szórakoztatóak ahhoz, hogy a hallás utáni értést gyakoroljuk velük. Latin-amerikai sorozatok most nem lesznek a listán, azokról külön posztot tervezek.

A nyelvtudás szintjeinek hivatalos meghatározására Európában a Közös Európai Referenciakeret (továbbiakban KER) szolgál. Nagyon fontos, hogy a KER szintek kizárólag idegen nyelvi ismeretekre, kompetenciákra vonatkoznak, anyanyelvi nyelvhasználatot nem tudunk velük leírni. A KER szorosan kapcsolódik a nyelviskolákhoz, a nyelviskolák számára készült kurzuskönyvekhez és a nyelvvizsgákhoz. Bármennyire is próbál univerzálisnak tűnni, a KER iskolai (nyelviskolai) előrehaladást mér.

Két egynyelvű sorozatról lesz szó a posztban. Ha valaki idegenkedik az egynyelvű könyvektől, magyar nyelvű segítségre van szüksége, annak nagyon tudom ajánlani a következő blogot: http://www.elmexicano.hu

Itt meg lehet találni a nyelvtani jelenségek magyar nyelvű ismertetését, ráadásul a szerző nagyon kedvesen válaszol a feltett kérdésekre, és alaposan utánanéz mindennek.

Száraznak hangzik a téma, pedig egy nagyon fontos dologról van szó, amire sok nyelvtanuló kudarca visszavezethető. Ha az iskolai nyelvoktatást nézzük, a rossz eredmények egyik legfontosabb oka az extenzív tanulás hiánya, de önálló nyelvtanulók is gyakran beleesnek abba a hibába, hogy elhanyagolják.

Az intenzív tanulás lényegében az, amit a többség úgy általában tanulás alatt ért, amit az iskolában éveken át csináltunk. Veszünk egy szöveget, mélységeiben kielemezzük, kiszótározzuk, aztán a szöveg szavaival, nyelvtanával gyakorlatokat végzünk, majd tesztet töltünk ki belőlük. Az extenzív tanulás ezzel szemben a mennyiségre helyezi a hangsúlyt. A nyelvtanulás viszonylatában ez azt jelenti, hogy novellákat, regényeket olvasunk, filmeket nézünk, és az ismeretlen szavakat nem szótárazzuk ki, a nyelvtani szerkezeteket nem elemezgetjük, esetleg csak akkor, ha sokszor visszatérnek, és nagyon kíváncsiak vagyunk rájuk. Az extenzív tanulás nem csak időigényessége miatt illeszkedne nehezen az oktatásba, osztályzása is problémás, valamint a szükséges könyvek, filmek biztosítása is gondot okozhat. Az extenzív tanulást otthon kell hozzátennünk az iskolai intenzívhez, mert ideális esetben a kettőnek kéz a kézben kell járnia.