Minden, amit azért nem tudsz a nyelvtanulásról, mert nem tudsz nyelveket.

Hatékonyabbak az új könyvek, módszerek?

2017/01/21. - írta: Tanuljnyelveket

aula1_web.jpgNem sokkal azelőtt akadt a kezembe először a spanyol Aula Internacional sorozat új kiadása, hogy kijöttek a PISA-teszt eredményei, és elhangzott egy olyan megállapítás is, miszerint a “modern” tankönyvek nem mozdították előre a nyelvoktatást. Erről a témáról szeretném most megosztani a gondolataimat leginkább az Aula Internacional bemutatásán keresztül. Annak is érdemes elolvasni, aki nem spanyolos, sok lesz az általános megállapítás. Az Aula leginkább abban segít, hogy konkrét példával is tudjam szemléltetni a dolgokat.

Többször leírtam már, hogy nagyon szeretem a nyelvtanuló fórumokat. Az ott összeadott tapasztalat rendkívül értékes tudás, amivel egy-egy ember blogja soha nem fog tudni versenyezni. A fórumozók többsége általában a régi módszereket, tananyagokat ajánlja, a legnagyobb kedvencek az Assimil régi kiadásai (70-es, 80-as években készült, vagy akár még régebbi változatok), amikben több az információ, magyarázat. Rendszeresen javasolt tananyag az FSI (angol anyanyelvűeknek), ami egy nyelvtanos-drilles monstrum, mellesleg ingyenesen letölthető. Ezek mellett nagy kedvenc a Pimsleur, ami egy szóbeli drill, és a Michel Thomas-módszer, ami egy magánóra hangfelvétele, és a nyelvtan alapjait mutatja be. (Mindkettő angol alapú.) Hiba lenne azonban azt a következtetést levonni, hogy az átlagos nyelvtanuló ezekkel ér el eredményt. A felhasználók adatlapján sajnos gyakran csak az ország és a nyelvtudás szerepel, de a legtöbb esetben az derül ki, hogy a meghatározó véleményformálók középkorú férfiak műszaki végzettséggel. Szeretik a rendet, a készen kapott információkat, a jól kezelhető szólistákat, esetleg szótanító programokat. Szeretnek egy vagy legalábbis korlátozott számú forrásból tanulni, és mindenképpen lineárisan haladni. Fontos számukra a tervezhetőség, hogy lássák, honnan hova fognak eljutni.

A forgalomban levő kurzuskönyvek nagy része nem ilyen tisztán nyújtja az információkat. Az általuk képviselt kommunikatív stílus lényege, hogy a négy alapkészség fejlesztését teszi a nyelvoktatás középpontjába. A beszéd, a hallás utáni értés, az olvasás és az írás egyidejű, és egyforma arányú fejlesztését ígérik a kommunikatív könyvek. Meglepő volt számomra azzal szembesülni, hogy ez a megközelítés az előző bekezdésben leírt csoport számára annyira idegen, hogy még a négy készséget sem tudják mindig értelmezni. Gyakori kérdés például az a részükről, hogy nem kéne-e a szókincset ötödik készségnek bevenni. Nem értik, hogy a szókincs nem készség, hanem ismeretanyag. Nekik adatokra, konkrét (ha lehet, mérhető) kapaszkodókra van szükségük, amit a kommunikatív stílus csak részlegesen biztosít.

A kommunikatív stílussal önmagában egyébként nincs nagy baj, ha jók a feladatok, és az egyes szintekhez tartozó ismeretanyag is egyértelmű (jó a nyelvtani magyarázat, van szószedet), ez a megközelítés tud hatékonyan működni. Baj akkor van, ha a módszer szélsőségessé válik, parttalan és látszólag céltalan lesz, elveszi a tanulóktól a kapaszkodókat, a viszonyítási pontokat. A legfontosabb kérdés azonban az, hogy mennyire időtálló a 4 alapkészség, valamint a megszokott beszédfunkció-lista, mint formaszervező elv. Kell-e még a ruhaboltban beszélgetnünk az eladóval, vagy jobb ha azt tudjuk, hogyan rendelhetünk ruhát egy külföldi oldalról? Kell-e még képeslapot írnunk a nyaralásról vagy legyen inkább egy rövid videó és egy 2 mondatos facebook poszt? Nem kéne-e újragondolni, hogy az átlag tanuló mire használja majd az idegen nyelvet, mit kell majd megértenie, milyen feladatokat kell majd tudnia a valóságban végrehajtani?

Az Aula Internacional szakít a négy alapkészséggel, és egyetlen készséget állít a középpontba, ez pedig az internethasználat vagy internetes keresés. Már első ránézésre feltűnő, hogy milyen kicsi ez a könyv. Egyben tankönyv és munkafüzet, és így kis csak körülbelül 200 oldal. Viszont rengeteg feladat vagy a google-re vagy a youtube-ra, vagy valamilyen konkrét spanyol oldalra irányít minket, ahonnan információkat kell megszereznünk, és aztán ezekről kell beszélgetnünk vagy írnunk. A tanulási folyamat középpontjában már nem a (hosszú) szöveg áll, hanem a szemléltető ábrák, a diagramok, a képek, a videók, a honlapok tömör ismertetői, megjegyzései, a facebook posztok és a fórumbejegyzések.

A mai közoktatás résztvevői között óriási a szakadék, hiszen - Marc Prensky mára már széles körben elterjedt kifejezéseivel élve - a tanárok digitális bevándorlók, míg a diákok digitális bennszülöttek. A digitális bennszülöttek már nem tanulták az internethasználatot, hanem beleszülettek abba, és teljesen természetes módon sajátították el gyerekkorukban. Szeretnek egyszerre több dologgal fogalkozni, gyorsan és párhuzamosan feldolgozni az információkat, és a képeket, hangokat, videókat részesítik előnyben a szövegekkel szemben. Másképp fejlődnek a kognitív funkcióik, mint a digitális bevándorló tanároknak, akik a logikusan felépített, egymás után sorban bemutatott információkat, az egy feladatra koncentrálást és a szöveget kedvelik. Egy mai általános iskolás és a 80-as évek általános iskolása között sokkal nagyobb a különbség, mint az 60-as és a 80-as évek általános iskolása között volt. Tehát az a megállapítás, hogy a kommunikatív stílus a 80-as években nem hozott kiugrást Magyarországon, teljesen irreleváns a mai helyzet megítélésekor.

A digitális bennszülöttség nem egyenlő pusztán az internethasználattal. Bár az Aula Internacional egy kiváló sorozat, engem egy kicsit zavar az énközpontúság, amit a sorozat feltételez a tanuló részéről. Nagyon sokat kell magunkról beszélni, és a könyv végig az sugallja, hogy érdekes, különleges egyéniségek vagyunk. A digitális bennszülötteket egyfajta nárcizmus jellemzi, aminek kiváló példája számomra lényegtelennek tűnő mozzanatok folyamatos megosztása a közösségi oldalakon. Bár az egyéniséget én is sokra értékelem, az önfeltárásnak, magamutogatásnak van egy szintje, ami nekem már nagyon idegen. A régebbi generációs kommunikatív könyvek nagyobb arányban tartalmaztak szerepjátékot, ami közelebb állt hozzám, szerintem az én generációmnak elfogadhatóbb volt.

Az internetes megközelítés hatalmas előnye, hogy az internet kapaszkodót nyújt bármely feladat megoldásánál. A kommunikatív stílusnál nagyon könnyű volt rossz feladatot gyártani úgy, hogy nem adott a könyv elég támaszt vagy információt. Példa: “Válasszatok egy híres embert, és beszélgessetek róla!” Iszonyatos önfegyelem kell egy ilyen szétfolyó feladat normális elvégzéséhez, a hatékonysági foka pedig szerintem mindenki számára egyértelmű. A másik véglet az, amikor minden információ adott, és gyakorlatilag egy szóbeli drill lesz a feladat, amit mint egy gép felmondunk. Például kapunk egy-egy képet 5 híres emberről, akiknek megadják a korát, a nemzetiségét és a foglalkozását. A feladat az, hogy ezeket kérdezzük meg egymástól. Az internet használata segít, hogy a gyengébb gyakorlatok is hatékonyak legyenek. Kapaszkodót nyújt a feladat elvégzésében, hiszen megadja a szükséges szavakat, kifejezéseket, viszont a munkát, a felfedezés örömét is biztosítja, mert szinte semmit sem nyújt tálcán. Az információkat nekünk kell kiválogatnunk, kikeresnünk, a képek segítségével értelmeznünk.

Az internetes keresgélés során megismert kulturális jelenségek, tájak érdekessé és izgalmassá teszik a spanyol nyelv felfedezését, ami hatalmas motivációt jelenthet. Az első leckétől kezdve válogatva és irányítva ugyan, de szembesülünk anyanyelvi beszélők számára készült tartalmakkal, ami egyrészt kijelöli és vonzóvá teszi a célt, ami felé tartunk, másrészt komoly sikerélményt, és ezzel újabb motivációt ad. A digitális bennszülöttekre jellemző a belső motiváció prioritása, aminek szintén kiválóan megfelel ez a megközelítés. Az izgalmas, érdekes témák internetes feldolgozása nagyobb eséllyel vezet oda, hogy a diákok otthon is foglalkoznak a spanyol nyelvvel. A tanuláshoz könnyen kapcsolódnak olyan pozitív érzelmek, mint az érdeklődés, a tetszés, a siker és a felfedezés okozta intellektuális izgalom, ami jelentősen segíti a haladást.

Hatalmas előny, hogy az Aula külön kötetet szentel az A1 és az A2 szintű anyagnak. A régebbi kommunikatív könyvek általában 3 kötetben jutottak el a B2 szintig, amiben az A1 és az A2 képezte az első kötetet. Ez azt eredményezte, hogy az első kötet vége brutálisra sikerült, sokszor elénk dobott 2-3 igeidőt egyszerre, kivételekkel, mindennel együtt. Ami régen 2-3 lecke volt, az A1 és az A2 különválásának köszönhetően most egy teljes kötet lett. Tarthatóvá vált a tempó, és elmarad az a sokk, hogy ez a nyelv nehéz (nem, nem az). Gyakori kifogás a tankönyvekkel szemben, hogy nem a mai, beszélt köznyelvet tanítják. Ez általában azt jelenti, hogy hiányoznak a leggyakoribb szleng kifejezések és káromkodások. Ez egyrészt nem nagy probléma, hiszen azt a néhány szót meg lehet külön tanulni, másrészt viszont ezek a kifejezések a leggyakrabban használt szavak közé tartoznak, ezért demotiváló lehet, ha sok év tanulás után találkozunk csak velük először, nyelvterületre látogatva vagy egy filmet megnézve. Az Aula a káromkodásokat ugyanúgy hanyagolja, viszont a szlengből az átlagnál jobban merít. Emellett azon ritka sorozatok közé tartozik, aminek a hanganyaga ugyanúgy hangzik, mint az anyanyelviek számára készült TV- vagy rádióműsorok. Kezdő szinteken limitált szókinccsel dolgozik, de nem lassít, nem tagol fölöslegesen, a hanglejtés, tisztaság végig beszélt nyelvi, reális. Ez megint egy olyan tényező, ami megkímél egy esetleges későbbi fölösleges sokktól.

Az Aula Internacional elméletben tökéletes tananyag a mai iskolásoknak (idősebbeknek kevésbé). A gyakorlatban azonban több problémát is felvet a használata. Az internetes feladatokat általában nem elég otthon elvégezni, mivel pármunkák, csoportmunkák épülnek rájuk. Gyakorlatilag minden tanulónak laptoppal vagy okostelefonnal kell ülnie az órán, hogy a tananyag a maximális hatékonysággal működjön. Megoldható, hogy csak otthon használjunk internetet, de ez a tanártól mindenképpen plusz figyelmet igényel. Az Aula tulajdonképpen egy sorvezető, útmutató, ami köré a tudásanyag szerveződik, és ami itt a lényeg, mindenkinek máshogy, érdeklődése szerint. Nem mindenki pontosan ugyanazt fogja tanulni, hiszen érdeklődésünk, tetszésünk alapján gyakran választanunk kell, minek nézzünk utána alaposabban. Utánanézés közben szavak, szerkezetek fognak ránk ragadni, a másik tanulóra meg esetleg más. Viszonylag sok múlik a tanáron, hogyan tudja ezt a helyzetet kezelni és támogatni. Az Aula nem az a könyv, amiből bárki jól tud tanítani. Egy jó tanárral rendkívül hatékony megoldás, de egy rossz tanárral nem emelkedik ki az átlagból.

(Kellemetlen fricska, hogy egy ilyen modern könyvnek gyakorlatilag használhatatlan az internetes oldala. Rendkívül rosszul navigálható, egyáltalán nem felhasználóbarát. Az extra tartalmak, videók nehezen elérhetőek, a kép felét, a feliratot levágja az oldal.)

Az Aula Internacional azon ritka sorozatok közé tartozik, ahol egyszerre érezhető a szerzők szaktudása, szorgalmas munkája, és a tanuló középpontba állítása, a tanuló igényeinek figyelembe vétele. Rengeteg könyv büszkélkedik ezzel a hátsó borítón, de csak nagyon kevés biztosítja ezt a valóságban is. Az Aulán látszik, hogy a szerzők nem csak a spanyol nyelvet, de a tanítást is nagyon szeretik. Élvezet egy ilyen anyagot olvasni, dolgozni vele. Egyértelműen 5 csillagra értékelem, és mindenkinek szívből ajánlom, aki a spanyol nyelvvel szeretne foglalkozni. A Difusión kiadó honlapján minden szinten lehet próbaleckét letölteni belőle regisztráció nélkül (a “descargar un fragmento” gombra kell kattintani). A képen az új kiadás látható, én ezt véleményeztem. Létezik egy régebbi kiadás is (fekete borítós). Vigyázzunk, hogy a két sorozat “nem átjárható”, a régi 4 kötetre tagolja ugyanazt az anyagot, az új pedig 5-re!

És hogy a címben feltett kérdésre is válaszoljak: Nem gondolom, hogy a nyelvtanítás dinamikusan és folyamatosan fejlődő tudomány lenne. Bár nagyon sok szempontból már évtizedek óta tudjuk, mi tud hatékonyan működni, a szerzőket, fejlesztőket sajnos az eladhatóság, a könnyű marketing és a megtérülés mozgatja a leggyakrabban. Vannak olyan régi anyagok, amik sok tanulónál jobban működnek, mint a legtöbb mai szerzemény. A módszerek, tankönyvek vagy internetes oldalak értéke a leginkább ott mérhető le, hogy egy adott tanuló képes-e végigcsinálni őket. Lehet egy módszer elméletben akármilyen hatékony, ha a második leckéig tudjuk csak elvergődni magunkat, nem fogunk belőle semmit sem megtanulni. Viszonylag egyéni, hogy kinek mi adja meg azt a sodrást, amivel tud menni, ami minden nap újra és újra motiválja.

A nyelvtanítás érdemi irányban való változásának útját én pillanatnyilag nem az applikációkban látom, hanem az olyan könyvekben, mint az Aula Internacional. Számomra még mindig a jó öreg könyv+hanganyag kombináció a leghatékonyabb, de az internetet muszáj használni mellé. A jó könyv segít a válogatásban, megmutatja, melyik szinten melyik oldalon találunk magunknak anyanyelvi, és lehetőleg élvezhető “tananyagot”.

 

vissza

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljnyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr6912142651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FikkFakk 2017.01.22. 00:19:27

A nyelvtanulashoz vezeto ut legfokeppen a drillfeladatok komoly tomege.
Utana nemi memoriter.
Utana kotott temaju beszed.
Es akkor lehet kezdeni a kommunikaciot.

álszentpéter 2017.01.22. 00:47:59

Fizetett hirdetésünket olvasták.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.01.22. 08:29:19

@álszentpéter: Némileg megértem a reakciódat, mert tényleg sok a kamu hirdetéses blog. Ha már felvetetted, nem elsősorban neked, hanem aki általában idetéved, annak elmondom, honnan lehet őket felismerni.
Viszonylag sok facebook követőjük van, mert a facebook oldal valójában a terméké, és nyereményjátékokkal szerzik a követőket.
Soha nem írnak 4 oldalas cikket, mindig viszonylag rövid cikkeket írnak, ami mindenkinek befogadható. Különösen ügyelnek a szakkifejezések, összetett mondatok kerülésére.
Nem válaszolnak a kommentekre semmilyen formában. Néha kitörlik, a felhasználót letitltják, de legtöbbször még azt se. A kommentkövetés rengeteg munkát, és legfőképp szaktudást igényelne. Itt most nem erre a cikkre gondolok, de láthatod, hogy vannak posztok, ahol közel 100 komment van, érdemi válasz mindenhol. A reklámblogok lopott, fordított tartalmat hoznak le, amihez a szerző nem tud érdemben hozzászólni, normális tartalmi kommentre nem tud válaszolni, mert PR-os, nem az adott téma szakértője.
És ami a legfontosabb: a blogposztokból, vagy legalább a facebook oldaldobozból, vagy legalább a megjelenő hirdetésekből kiderül, melyik az a termék, amit meg kell venni. Nem irányítanak 25 könyvkiadóhoz, aminek egyik termékét lehúzzák, a másikat dicsérik. Egyértelmű üzenetet adnak.

Ennek ellenére nyugodtan gondold azt, hogy ez reklám, én pedig a világ legbénább marketingese vagyok. Nem tudom, mi van az indexszel, hogy egy 4 oldalas, eléggé szakmai és konkrét posztot kitettek. Nem számítottam rá.

ogli dzsí 2017.01.22. 10:24:24

elolvastam 10 sort és fogalmam sem volt mit akarsz mondani, aztan még 10et és utána se, ugyhogy bocs nem olvastam el

a duolingo, memrise, youtube, meg kismillió más segédapp korában gyakorlatilag se nyelvtanár, se semmi nem kell egy nyelv -akár ingyenes- megtanulásához, csupán motiváció

2017.01.22. 11:35:30

@ogli dzsí: abban igazad van, hogy ma mar ilyen draga kurzuskonyveket nem nagyon vesz meg senki
a tobbseguk fenn van letoltheto, ha nem is teljesen legalisan, de megszerezheto

Magyarorszagon konyvesboltban mar evek ota nem lattam embereket nyelvkonyveket venni
esetleg tanarok megveszik, mert nekik megteritik az arat
en se vennek ma mar nyelvkonyvet, hisz ezer mas lehetoseg van, legalis: youtube videok, okostelefon appok vagy torrenten is elerheto rengeteg nyelvkonyv pdf formatumban olyan egzotikus nyelvekre is, mint a szuaheli, koreai, thai, vietnami, hanganyaggal egyutt
de ingyenes kurzusok is vannak, FSI peldaul, csak angolul kell tudni es maris megnyilik az ut a tobbi nyelv tanulasa fele

elszallt mar az ido a papiralapu nyelvkonyvek felett

@álszentpéter: nem gondolom, hogy fizetett hirdetes lenne, mert a posztolo elegge kritizalja is a konyvet, ahol nem tetszik neki

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.01.22. 11:41:25

@ogli dzsí: Ismerem az említett applikációkat, meg sok másikat is, használtam is őket, és csak minimális szinten értek veled egyet. Azok, akik komoly, tárgyalóképes szintű tudást szeretnének, ezekről az oldalakról nagyon nehezen fogják tudni megszerezni. Ha találsz valakit, aki a nulláról ért el tárgyalóképes / folyékony nyelvtudást csak ezekkel, nagyon szeretnék vele beszélni. Ezek az applikációk nincsenek felépítve, nem vezetnek sehova, gyakorolgatásnak jók, de nagyobb részt csak viszik az időt. Nekem már régóta hobbim a nyelvtanulás, de nagy bajban lennék, ha csak appokból kéne összeraknom egy programot magamnak, ami még élvezhető is, és legalább B2 szintig elvisz. Ha valaki csak turistaszintű tudást szeretne vagy érdeklődő, az sokszor elégedett ezekkel az appokkal. A baj csak az, hogy ezek az emberek általában kezdő nyelvtanulók, még egy nyelvet se tanultak meg magas szinten, tehát külső segítség nélkül nehezen tudják megfelelően kombinálni az appokat. Ezt most nem fogod nekem elhinni, de a nagy külföldi kiadók néhány kiadványa mögött olyan iszonyatos munka és tapasztalat van, amit senki fog egy appba belerakni, mert nem éri meg anyagilag. Elméletben bárhonnan meg lehet tanulni persze, akár csak sorozatokból is, ha tapasztalt vagy, tudod mit kell csinálni, és gyakorlatilag gyártod magadnak a tananyagot.

ogli dzsí 2017.01.22. 12:02:31

@Tanuljnyelveket: Tárgyalóképes nyelvtudást pl. én értem el németből kizárólag ingyen internetes forrásból.

Nem tudom mi számít nálad tárgyalóképesnek, én azt mondom B2. Azt is mondom hogy ennél feljebb teljesen felesleges menni, hacsak nem élsz adott nyelvi környezetben, ahol ez így is úgy is rádragad.

Szóval úgy volt az, hogy angolul és csehül már beszéltem, ezeket még anno az ósdi iskolarendszerben tanultam meg nagyon nagyon hosszú idő alatt és minden hatékonyság nélkül, mert hát kit érdekelt, senkit. Érettségire már beszéltem 2 idegen nyelvet, ezért egyetemen nem csináltam semmit nyelvügyben, meg vagy 5 évig utána se. Közben dolgoztam főleg angol nyelvü cégeknél, de a csehet is használtam néha.

Aztán jött hogy de miért nem tudok én németül és mondom jó akkor megtanulom, miért ne? S jött a duolingo, ez csak A2 szintre elég, de indulásra tökéletes. A Memrise 5000 szavas blokkjai bőven elegendőek egy B2 szinthez. A nyelvtan többi részét, a szövegértést nem kunszt gyakorolni ingyen netes forrásokból. Gyakorlatilag egyedül az élőbeszéd az, ami már kicsit nehezebb dió, de ha valaki lusta vagy tanyán él, még az is talál beszélgetőpartnereket bármilyen nyelven a neten (de ezek a dolgok ált már fizetősek...bár nem vészesek).
Ja és a felhasznált idő kb. 2 év volt, minden nap foglalkoztam vele 40-60 percet (és kb a napok 20%-át lógtam el), és azt mondhatom a német tudásom használható.

Biztos hogy a nagy kiadók mögött nagy tapasztalat van, ha vki nem szereti magának összevadászni az anyagot annak ott van pl. a Rosetta Stone, de az is teljesen online, másnak nincs értelme (a felnőttképzésben), mert minek közlekedjek munka után nyelvórára, meg nyelvóráról haza, sok vele a macera. Szerintem.

Beer Monster 2017.01.22. 12:13:35

Van egy-két félnótás, de nem kéne a teljes nyelvtanuló populációt velük azonosítani. Többnyire az emberek meg akarják tanulni a nyelvet, és nem végigcsinálni a könyvet/cd-t, meg listákat memorizálni.

A tanárok között pedig pláne vannak, akik értik a nyelvi kompetencia alapvető jellegét. (ők miért lettek végül azonosítva az előzőleg mérnökként meghatározott réteggel?)

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.01.22. 12:26:14

@Beer Monster: Tanárokról nem volt szó, fórumozókról írtam. Több nyelvtanuló fórumot követek rendszeresen, eddig maximum 5 tanárral találkoztam, nem jellemző a tanárokra a fórumozás, legalábbis nem angol nyelven. A többség mérnök, informatikus. Az, hogy valaki végigcsinál egy könyvet vagy ankit használ, szerintem nem jelenti azt, hogy használhatatlan tudásra törekszik. Félnótásnak pláne nem neveznék olyan embereket, akik 4-5 nyelven tanultak meg hobbiból.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.01.22. 12:35:24

@ogli dzsí: A nyelvórát én se nagyon propagálom. Aki tud, az tanuljon otthon, egyedül, ebben tökéletesen egyetértek. Egyébként vicces, hogy mennyire nem egyezik az ízlésünk. Ha ki kéne választanom a legrosszabb eszközt, a Rosetta Stone-t mondanám. :) Ha csak a netről kéne tanulnom mondjuk németül, én biztos, hogy sorozatból tanulnék, német felirattal, többször megnézve, feliratot text edittel megnyitva elemezgetve. Reverso, google. De nem mindenkinek ugyanaz jön be. Nagyon köszi, hogy ilyen részletesen leírtad, neked mi segített. Remélem, van olyan olvasó, akinek pont ez segített.

álszentpéter 2017.01.22. 18:10:33

Érdemes megnézni ezt az előadást:

www.youtube.com/watch?v=d0yGdNEWdn0

Én a következő eszközöket használom:
1. duolingo.
2. anki saját készítésű kártyákkal, pontos kiejtéssel és képpel. A szavakat előregyártott frekvencialistákból szedve.
3. Sorozatok, filmek az adott nyelven, az adott nyelvű felirattal.

4. Adott témájú fogalmazás írása (család, szabadidő, időjárás, stb.), kijavíttatása anyanyelvűvel, megtanulása, és felmondása.
5. Élő beszédes csevegés anyanyelvűvel.

A fenti eszközök segítségével egy év alatt a nulláról középfokút tettem spanyolból (angol és német után) munka mellett napi átlag 1 óra ráfordítással.

Néhány fontos dolog:
1. A duolingo nagyon jó kezdésnek, és arra, hogy hellyel közzel megismerjük a nyelvtant, és néhány alap dolgot. Fontos, hogy nagyon letisztultan adja át az anyagot. Minél tőbb a csillivilli, annál szarabb.

2. Van egy csomó szótanító szoftver, viszont az anki a leghatékonyabb. Egy év alatt nagykából 10 ezer szót tanultam meg vele (ez napi kb 30). Nagyon jól ismételtet, és mindenféle sallang nélküli. Fontos, hogy a szavakhoz mindig legyen megfelelő kiejtés és vizuális asszociáció társítva. Sok olyan szoftver van, ami játékos biszbasszal próbál tanítani, és ezzel fölösleges asszociációkat éget be.

3. Vihar sok film van a netflix-en spanyolul, ebben szerencsém volt. Sajnos sokszor gond, hogy nem pontosan az hangzik el, ami le van írva. Viszont nagyon gyorsan és könnyen lehet szokni a nyelvet.

4. El kell kerülni a nyelvtanárokat, mint a pestist. SZAR nyelvtanárok vannak! Nagyon gáz, hogy 6 hónapos nyelvtanulással volt olyan dolog, amit jobban tudtam, mint a nyelvtanár, és égett, mint a rongy. A legjobb egy olyan haver, ismerős, akárki, akinek vagy anyanyelve az adott nyelv, vagy anyanyelvi szinten ismeri.

5. Minél jobban az adott nyelvhez alakítod a környezeted (spanyol nyelvű windows, játékok, híradó, stb.) annál gyorsabban megy a tanulás. Az anyanyelvivel is a legjobb, ha csak az adott nyelven beszélsz.

6. Tanulni kell. Minden nap. Akarni kell tanulni. Használni kell a nyelvet. Sokat lehet otthon tanulni, de akkor működik igazán, ha használod.

Amit el kell felejteni:
1. Tankönyveket
2. Nyelvtanárokat
3. Csillivilli appokat, programokat
4. "Hogyan lehet tanulás, munka, elszántság nélkül nyelvet tanulni"

Egyébként pedig az idiótáknak, akik előttem szóltak: Ha egy cikk egy adott termékről szól, azt úgy hívják "termékmegjelenítés", és reklámnak minősül.

Beer Monster 2017.01.22. 18:41:48

Figyelem, figyelem! - szólal meg az autórádió - Felhívjuk az M7-es autópályán utazók figyelmét hogy legyenek óvatosak, mert egy õrült a forgalommal szemben robog. Egy autós, aki szintén hallgatja a közleményt hirtelen felcsattan:
-Egy? Mind!

Beer Monster 2017.01.29. 10:48:24

@Tanuljnyelveket: "Tanárokról nem volt szó"

Akkor ezt végképp nem tudom hova tenni, kire vonatkozik:

"a digitális bevándorló tanároknak, akik a logikusan felépített, egymás után sorban bemutatott információkat, az egy feladatra koncentrálást és a szöveget kedvelik"

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.01.29. 13:51:42

@Beer Monster: Ezt írtad: "A tanárok között pedig pláne vannak, akik értik a nyelvi kompetencia alapvető jellegét. (ők miért lettek végül azonosítva az előzőleg mérnökként meghatározott réteggel?)"
Nem állítottam, hogy a tanárok nem értik a nyelvi kompetencia alapvető jellegét. Ennél a megállapításnál nem volt szó tanárokról. A fórumozók/idősebb hobbi nyelvtanulók között vannak sokan, akik nem értik.
Téma 2: Prensky meghatározása szerint a digitális bevándorlók csoportjához való tartozás egyetlen szempontja az életkor. Aki az internet és az okoseszközök széleskörű elterjedése előtt született, tehát gyakorlatilag a tanárok szinte teljes csoportja és természetes az "idősebb" fórumozók is ide tartoznak. Abban tehát hasonlítanak, hogy a logikusan felépített, stb tananyagot kedvelik.

Beer Monster 2017.01.30. 00:36:03

@Tanuljnyelveket: "Abban tehát hasonlítanak, hogy a logikusan felépített, stb tananyagot kedvelik."

Amelyik nem ért hozzá, az igen, hisz a nyelv-akvizició nem logikafeladat. Ezért áll továbbra is megválaszolatlanul a kérdés, hogy miért van minden tanár ebbe a csoportba sorolva, kockának, vagy hülye-mérnöknek, sarkos gondolkodásúnak. Mindössze a születési dátumuk szerint?

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.01.30. 09:03:01

@Beer Monster: Az, hogy minden tanár ilyen, Prensky gondolata. Ezzel lehet nyilván vitatkozni, többen meg is tették, a kérdésfelvetés attól még érvényes szerintem. Az egész az oktatás problémáiból indul ki nála, ezért külön kiemeli a tanárokat.
www.marcprensky.com/writing/Prensky%20-%20Digital%20Natives,%20Digital%20Immigrants%20-%20Part1.pdf
Ha nem tudsz angolul, ist van egy fordítás: goliat.eik.bme.hu/~emese/gtk-mo/didaktika/digital_kids.pdf
Én azért nem vitatkozom vele, mert őszintén nem érdekel, hogy hány kivétel van ez alól, nem hiszem, hogy maga az állítás sértő lenne. Egyáltalán nem értek veled egyet abban, hogy nem lehet logikusan felépített, szövegekből álló tananyagból tanulni. Azzal meg pláne nem, hogy mindenki gyagya vagy kocka, aki ezt teszi. A lényegi állítás itt az, hogy a mai gyerekeket másképp kell tanítani, mint a 30 évvel ezelőttieket. Sajnálom, ha ez nem jött át. Az én szempontomból egy marginális dolgon rágódunk.
süti beállítások módosítása