Minden, amit azért nem tudsz a nyelvtanulásról, mert nem tudsz nyelveket.

Érdemes nyelvtant tanulni?

2017/03/03. - írta: Tanuljnyelveket

nyelvtan_web.jpgEz a téma igazi jégpálya, hiszen mostanában nagy divat lett a nyelvtanulók legnagyobb ellenségének tartani a nyelvtant. A blogokon felbukkanó ajánlások a teljes mellőzéstől a szolid olvasgatásig terjednek, szinte teljesen hiányzik a rendszeres nyelvtantanulást pártolók hangja. Ebben a posztban a témával kapcsolatos leggyakoribb állításokat gyűjtöttem össze. Megpróbálom megmutatni, miért tartom őket féligazságnak vagy félrevezetésnek, és elmondom, mit gondolok én a nyelvtanról.

 

A nyelvtan az iskolai nyelvoktatás sikertelenségének oka

 Ez a vád annak ellenére tartja magát a közvélekedésben, hogy már legalább 25 éve a kommunikatív stílus a divat Magyarországon is. A sikertelenség oka nem magában a nyelvtanban, hanem a tanulási szintek figyelmen kívül hagyásában keresendő. A nyelvtudás szintjeit a Közös Európai Referenciarendszer (továbbiakban KER) egy hatfokú skálában adja meg: A1, A2, B1, B2, C1 és C2 szintet érhetünk el egy-egy idegen nyelv tanulásakor. Habár maga a rendszer több sebből vérzik (valószínűleg külön posztot is érdemelne), legalább valami viszonyítási alapot ad ahhoz, hogy meghatározzuk, ki hol tart éppen. Legnagyobb gyakorlati hozadéka, hogy a tankönyvgyártók elkezdtek a szintekhez igazodó anyagokat készíteni, és a nagy nyelvi intézetek, nyelvvizsgáztató helyek konkrétan meghatározták, hogy egy adott szinten mit kell tudnia a vizsgázónak. Így bár a KER a kommunikatív divatnak megfelelően csak készségeket ad meg követelménynek (pl. milyen jellegű szöveget tudok elolvasni, milyen jellegű és bonyolultságú szöveget tudok megfogalmazni), az egyes nyelvekhez elkészült a szinteknek megfelelő nyelvtani útmutató, sőt szókincslista is. Spanyolból például a Cervantes intézet listája itt érhető el: http://cvc.cervantes.es/ensenanza/biblioteca_ele/plan_curricular/indice.htm

Ha megnézünk egy ilyen útmutatót, rögtön látható az, ami a nyelvoktatás alapját kéne, hogy képezze: a nyelvtanulás nem lineáris, hanem körkörös folyamat. Tehát például egy adott múlt idővel többször kell találkoznunk, és fokozatosan egyre mélyebb tudást kell szereznünk vele kapcsolatban. Első körben elég felismerni, és az E/1, E/3 alakot esetleg képezni, a rendhagyó alakok közül pedig csak 3-4-et tudni, a többit esetleg felismerni. Elég a használatával kapcsolatos legfontosabb szabályt megmutatni. Második körben (akár hónapokkal később) jöhet az összes szabályos alak, és 10 rendhagyó. Harmadik körben az összes rendhagyó, a negyedikben pedig a használat alszabályai. Ezzel szemben nagyon gyakran történik az (még mindig), hogy az A1 vagy A2 szintű tanuló rögtön B2 vagy akár C1-C2 szintű szabályokkal szembesül, tehát ráömlik egy olyan nyelvtan anyag, amire az adott fázisban semmi szüksége, csak elveszi a kedvét a tanulástól. Sok könyv tartózkodik az olyan nyelvtani jelenségek használatától, amiket még nem mutatott be részletesen. Könnyen előfordulhat, hogy egy évig egyáltalán nem látunk vagy hallunk múlt idejű mondatot, aztán rögtön B2 szinten kell megtanulnunk a használatát. Sok tanár követi el azt a hibát, hogy úgy mutat be egy új nyelvtani anyagot, mintha soha többé nem lehetne rá visszatérni, tehát ezt az egy alkalmat kéne kihasználni minden alszabály és kivétel átadására. (Itt érdemes azt is megjegyezni, hogy a szintek figyelmen kívül hagyása a szókincset is érinti. A1-A2 szinten például senkinek sincs szüksége 50 népnévre vagy 40 konyhai eljárásra.)

A nyelvtan utálata érdekes módon a könyvajánlásokat nem szokta befolyásolni. Sokszor látom a “Rendszeres spanyol nyelvtan”, “Leíró német nyelvtan” típusú, KER előtti könyvek propagálását. Bár az kétségkívül előny sokak számára, hogy ezek a könyvek magyarul vannak, ne felejtsük el, hogy ha nincs valamin szintjelzés, akkor az jó eséllyel legalább B2 lesz, tehát kezdőknek, középhaladóknak nem igazán ajánlható. Az újabb kiadású nyelvtanok között már van A1, A2 szintű is. Habár ezek általában egynyelvűek, mégis érdemes megfontolni a használatukat. Ha az angol-német-olasz-francia-spanyol körben maradunk, elég az egyik nyelvhez kapcsolódó nyelvtani fogalomkészletet megtanulni. Amikor nagyon kezdő spanyolos voltam, az A1-B1 jelzésű nyelvtankönyvben a példamondatok nagy részét még nem értettem, de a szabályok leírását már kezdetektől fogva igen. A nyelvtani magyarázatok nagy arányban tartalmaznak latin eredetű szavakat. Ha egy nyelvet tudunk az ötből, értjük a nyelvtani fogalmakat, a többi gond nélkül megy egynyelvű nyelvtannal. Ha gyakorlatokat akarunk, nem leírást, mindenképp a szintjelöléses könyvekkel járunk jobban. Itt ugyanis a szókincs is a szinthez illeszkedő, tehát valóban a nyelvtant tudjuk gyakorolni, nem kell folyamatosan szótáraznunk közben. Németeseknek ebben a témában nagyon tudom ajánlani Suzana Guoth “Utálom a németet” című írását: http://www.tani-tani.info/utalom_a_nemetet

Nyelvtan nélkül lehet beszélni, szavak nélkül nem

Először is érdemes keresni az általunk tanult nyelvre vonatkozóan egy olyan listát, ami a leggyakrabban használt szavakat adja meg. Például spanyolból itt van az első 1000: http://corpus.rae.es/frec/1000_formas.TXT

Ha megnézzük a listát, látjuk, hogy rengeteg a rendhagyó ragozott ige és a névmás, ezzel szemben meglepően kevés a főnév. A rendhagyó ragozott igék ismerete nyelvtan vagy szókincs? A birtokos névmások ismerete nyelvtan vagy szókincs? A ser-estar megkülönböztetés és a két ige ragozott alakja nyelvtan vagy szókincs? A nyelvtan és a szókincs nyelvtanulási kontextusban nagyon nehezen választható el egymástól. Ráadásul egymás után pakolt, összefüggéstelen szavakkal nem biztos, hogy át tudjuk adni azt, amit szeretnénk. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy a nyelvtani szabályok ismerete, tudatosítása nélkül lehet beszélni, de nyelvtan nélkül nem.

A másik terület, ami ilyenkor nagyvonalúan kimarad, a megértés. Ha veszünk egy olyan szöveget, ami jóval magasabb szinten van, mint a tudásunk, és megpróbáljuk szótárral lefordítani, látni fogjuk, hogy a nyelvtani ismeretek hiánya mennyire gátol a megértésben. Az lehet, hogy mi szavakkal megértetjük magunkat valahogy, de senki nem fogja megtenni nekünk azt a szívességet, hogy ugyanígy beszéljen.

Az önmagában nem baj, ha a szótanulást állítjuk az előtérbe, de figyeljünk rá, hogy az 50 állattal és az 50 étellel még kevésbé fogunk tudni beszélni, mint az alap nyelvtannal. Tehát legyenek ragozott igék és névmások, és főleg ne elszigetelt szavakat tanuljunk, hanem panelként használható szókapcsolatokat. A szókártyázásnak, listázásnak is lehet helye a tanulásban, de nem érdemes erre tenni a fő hangsúlyt. Ha mindenképpen szabályok nélkül akarunk tanulni, szókapcsolatokat, mondatokat válasszunk, amelyek tartalmazzák a szükséges nyelvtani jelenségeket.

A nyelvtan érthetetlen és életidegen szabályok halmaza

Amikor arról olvasok egy posztot vagy cikket, hogy a nyelvtan tanulását kerülni kell, mindig várom, hogy konkrét példákat is kapok arra, melyik nyelvtani szabály olyan borzasztóan érthetetlen, hogy tömegek kedvét vette már el a tanulástól. Konkrét példa persze sose jön, és legtöbbször már az az érzésem, hogy egy 30-40 évvel ezelőtti átlagos nyelvtankönyv eszméje ellen harcolunk, ami ha létezne, már csak antikváriumban lenne fellelhető. A nyelvoktatás egyik legdinamikusabban fejlődő területe a nyelvtan. A nyelvtan sokáig valóban az írott nyelv megfigyelésére szorítkozott, a legborzasztóbb esetekben a példamondatok is regényekből lettek kiemelve. A hangrögzítés feltalálása és a számítógépes technika fejlődése csak a közelmúltra hozta meg a lehetőségét annak, hogy a beszélt nyelvben keressék a nyelvészek a mintázatot, és ebből kiindulva alkossanak nyelvtant. A változás szerintem elképesztően nagy. A mai nyelvtanok már képregényekkel, szituációkkal segítik a megértést, és a nyelvtani jelenség kötését a mindennapi nyelvhasználathoz. A példamondatok érthetőek, egyszerűek, és ami a legfontosabb, használhatóak lettek. A régi nyelvtanok se javasolták a szabályok bemagolását, a cél általában a példamondatok megfigyelése és rögzítése volt. A mai színvonalas nyelvtanok példamondataival pedig elég komoly tudás szerezhető meg.

Az anyanyelvünket is szabályok ismerete nélkül tanuljuk meg

A nyelvtant ellenzők egyik leggyakoribb érve, hogy a gyerekek is megtanulják az anyanyelvüket a szabályok ismerete nélkül, tehát számunkra is lehetséges ezt az utat követni. Néhány alkalommal kipróbáltam ezt a módszert, és a következőre jutottam: Görcsösen próbáltam a minták alapján felállítani a szabályt, értelmezni azt, amit hallok / látok, és valahogy rendszerbe foglalni. A nyelvtani szabályok ismerete az én számomra annyira meggyorsítja a tanulási folyamatot, hogy óhatatlanul törekszem rá.

A pusztán nyelvi minták segítségével történő tanulás napi 6-8 órát igényel több éven keresztül. Ezt a gyerekek is belerakják egyébként, szerintem ez senkinek nem kétséges. Az időben kapott, megfelelő részletességű nyelvtani magyarázat lerövidíti az időt, amit a tanulással kell tölteni. Többféle jó és hatékony módszer létezik a nyelvtanulásra, és a megfelelő kiválasztása nem csak egyén, hanem idő függvénye is. Ha csak napi egy órád van, és egy év múlva nyelvvizsgáznod kell, szerintem nagy merészség kihagyni a nyelvtant. Ha ráérsz, sok a szabadidőd, nyugodtan el lehet merülni az anyanyelvi anyagokban, és várni, hogy ragadjon. Az iskolai oktatásnál egyébként ezt ugyanígy fontos szempontnak tartom. Másképp érdemes tanítani heti 3 órában és 8 órában. Minél kevesebb az idő, annál fontosabb a jó nyelvtantanítás.

Megfontolandó ötlet az anyanyelvi anyagok korai bevezetése kiegészítésképp. Nem kell kezdőként egy 90 perces filmet végigszenvedni, lehet egy rövid szöveget, podcastot választani. Ha az anyanyelvi anyagokban szembejön egy-egy nyelvtani szerkezet, jelenség, később már könnyebb a szisztematikus feldolgozása is. Lehet, hogy kíváncsiak is leszünk rá, miért úgy mondanak valamit, ahogy, és utánanézünk a dolognak. Jól alátámasztható hozzállás, hogy a nyelvtannak mindig egy kicsit lemaradva kell haladnia a nyelvi tudásszintünkhöz képest, tehát lényegében finomhangolást kell végezni. Először beszélni kell, utána helyesen kell beszélni. Egy nyomós érv azért szól ez ellen: ha sokat beszélünk (kevesebbet hallgatunk és ismétlünk), a hibák könnyen rögzülhetnek.

Két könyvajánló spanyolosoknak

Spanyolból nekem két nyelvtanos segédanyag van meg. Az egyik a Cuadernos de gramática española sorozat, ami A1, A2 és B1 szinten kapható. Ez az Aula Internacional első három kötetéhez készült kiegészítő gyakorlás céljára. A könyvhöz CD is jár, a feladatok mind a négy készséget fejlesztik. Ár-érték arányban jobban járunk egy kurzuskönyv munkafüzetével (Nuevo Prisma vagy Gente a legjobb), ami ugyanennyibe kerül, szintén igazodik a szintünkhöz, de többféle feladatot is tartalmaz, nem csak a nyelvtanra koncentrál. Ezt a sorozatot annak tudom ajánlani, aki kezdő szintű nyelvtant szeretne, és semmi többet. Aki már bevásárolt a szintjének megfelelő anyagokból, annak szerintem fölösleges erre is költenie.

A Gramática básica del estudiante de español viszont mindenki figyelmére érdemes. Ez az A1-B1 jelzésű könyv már a modern nyelvtanok közé tartozik, hiszen a beszélt nyelvre koncentrál. Szórakoztató, képregényes formában mutat be jeleneteket, szituációkat, ahol az adott nyelvtani jelenség megfigyelhető. A feladatok mellett szerepel a szintjelölés, tudunk válogatni, hogy mikor melyiket csináljuk. A példamondatok egyszerűek, és a könyv nem csak a B1 szinten szükséges nyelvtant, hanem gyakorlatilag az alap szókincset is kiválóan bemutatja, megadja a példamondatokon és a gyakorlatokon keresztül. Ha csak egy könyvet használhatnék a spanyolhoz, ez lenne az.

 

30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljnyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr2312310735

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MaxVal BircaMan alszerkesztőhelyettes · http://www.bircahang.org 2017.03.04. 08:29:57

Nem tanulni nyelvtant szimolán ökörség. Sokkal nehezebb nyelvet tanulni nyelvtantanulás nélkül.

tnsnames.ora 2017.03.04. 18:21:34

Szokás szerint érdekes, részletes, kidolgozott poszt, köszönet érte.

Én NEM nyelvzsonglőrként, azt gondolom hogy mind a nyelvtanos (értsd szabályalapú) megközelítéses, mind a dictionary/mintázat alapú megközelítést (hogy a tanuló abból absztraháljon, mint a gyerek) helyesnek tartom, mert lehet személyfüggő (kinek mi válik be jobban, mire áll rá jobban az agya).

Egy idő után, például az angolban, a második verzió kerekedik felül, a sok specialitás, kivétel miatt. Ahogy az igeidőknél is nem sok-sok "élettelen" szabályt lehet érdemes eröltetni, hanem életbeli mintákat (hiszen nem szabályokból ír az ember dolgozatot sose, hanem szabály-leképezésből)

A szabályalapú megközelítés akkor hasznos, ha kevés erőfeszítéssel sokat akarunk lefedni. Az angol szórend például kiváló példa arra a tanulás elején, hogy milyen komoly sikerélményeket lehet vele elérni. Csakhát ugye egy idő után ez kontraproduktivvá válik, hiszen a nyelv NEM matematikai egzaktságú rendszer.

Poén, hogy Gaál Ottó Kreatívja, egyszerűen ignorálja a nyelvtan tesztre való felkészítést, mondván nem abból kell nyelvvizsgát tenni, nem kell hiányozzon a tanulónak.

Poén dr.Makara megközelítése is. Sokan nem tudják, hogy ő is ad nyelvtant minden ellenkező ellenérzése ellenére. De csak később, jóval későbbi részében a tananyagnak.

Én magam sokat küszködtem a témával (7 éves koromtól kezdve (német)). A nyelvtan, mint kés a vajba hatolt az agyamba. Emlékszem kaptam az ötösöket, mint a gép. Aztán a tőlem jóval gyengébben osztályzott osztálytárs lányka lazán durván kenterbe vert, beszédben, nyelvtudásban. Mert ő nem volt jó ugyan nyelvtan(dogák)ból viszont volt Berlinben egy kis barátnője, akivel szétcsivitelték az agyukat nyaranta, amikor egymásnál voltak.

PS: (OFF, nyugodtan törölhető emiatt a kommentem), de szeretnék kérni az alábbi linken lévő legfelső táblázatra szakértő magyarázatot. ;)
www.nyak.hu/doc/statisztika.asp?strId=_031

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.04. 21:29:06

@tnsnames.ora: Elég sokat rontanak a nyelvtanulók esélyein a divatok, és hogy sokszor azt sugallják, választani kell. A nyelvtan valóban túl hangsúlyos volt sokáig, amire reakcióként jött a teljes elvetése. Van ún intenzív és extenzív tanulás (nemsokára lesz róla poszt). A lényeg az, hogy az intenzívnél részletesen kielemzel egy adott szöveget, megtanulod belőle a szavakat, megérted a nyelvtant. Az extenzív ezzel szemben az olvasás, a filmnézés, podcast hallgatás stb. Itt nem nézel utána mindennek, csak néha, ha valami nagyon érdekel, viszont időben és mennyiségben sokat csinálsz belőle. Az iskolának a legnagyobb hiánya, hogy nem tud extenzív tanulást biztosítani, ezért azt otthon kell mindenkinek hozzátennie. Az intenzív tanulás önmagában egy absztrakt tudást hoz létre, ami komoly és fontos tudás, de még nem teszi lehetővé az érdemi nyelvhasználatot. A sok extenzív tanulástól automatizálódnak a kifejezések, szerkezetek, és alakul ki az, hogy érzed, hogy helyes egy mondat. A csak extenzív nagyon időigényes, és több szempontból is problémás út. Az a legjobb, ha valaki meg tudja találni a kettő egyensúlyát. Egy szó rögzüléséhez körülbelül 12 ismétlés kell. Az intenzív, tankönyves tanulásnál megismered, aztán nagyjából el is felejted, de nem teljesen. Ha utána szembejön egy filmben, könyvben, már be tud ugrani, mi volt az. Ha tovább nézed a filmet / olvasol, meglesz a megfelelő ismétlésszámod. Ha nem vállalod az extenzív tanulást, marad az Anki, az állandó ismételgetése, újratanulása a tankönyvnek vagy a felejtés. Egy adott szó tudásának több szintje van, és az ismétlésekkel, használattal mész át a szinteken, amíg a végén automatikus lesz a tudás. Én most ezt tesztelem magamon, próbálgatom, mi az ideális arány. A beszélgetés is extenzív tanulás, az osztálytársadnak ezért segített.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.04. 21:45:38

@tnsnames.ora: A linkelt statisztikáról szakértő magyarázatot nem fogok tudni adni, de a laikus véleményemet szívesen leírom. A nyelvvizsga iskolai előrehaladást mér mindenhol a világon, és itt most nem csak a közoktatásra kell gondolni, hanem a nyelviskolákra is. A nyelviskolák, a nyelvkönykiadás, a KER és a nyelvizsgáztatás szorosan összefonódó dolgok. A nyelvvizsgához természetesen kell nyelvtudás, de lehet rá speciálisan tréningezni, ami lehetővé teszi, hogy már gyengébb tudással is átmenjél. Az iskolarendszer alapvetően a lányoknak kedvez, akiket hagyományosan szabálykövetőbbnek, fegyelmezettebbnek nevelnek, amíg egy fiú a vagányságért kap pozitív megerősítést. Előnyt élveznek még azok, akikben hamar kialakul a szisztematikus tanulás képessége. Azt nagyon érdekes lenne tudni, hogy nyelvtudás tekintetében mi a megoszlás. Meg azt is, hogy a nem akkreditált, egynyelvű nyelvvizsgák milyen számokat hoznak. Külföldi tanulmányoknál, munkánál (ez nem feltétlenül kivándorlást jelent), multicégnél ez az előnyösebb.

tnsnames.ora 2017.03.04. 23:07:33

@Tanuljnyelveket:
* Mindkét választ nagyon köszönöm, különösen a nekem új infókat.
* Az elsőhöz, hozzáfűznöm sincs semmit, annyira teljes, esetleg annyit, hogy örülök, hogy a kizárólagosság egyikünknél sem képezi meggyőzés tárgyát. :)

* A második kérdésben jóval több a problémám :)
* Az első és legfontosabb, hogy kettőnk között mindig kardinális kérdés volt a "nyelvtehetség"-topik, amit sosem sikerült megnyugtatóan lezárni (legalábbis nekem magamban, én per a mai napig érzem, hogy ilyen van és beszélni kell róla pontosítási céllal). Na és ez az általam linkelt táblázat, mintha valami szignifikáns jellemzőre tapintana rá, elég nagy mintán, minden korosztályban, 100%-osan. Ez nem hangzik véletlennek. :)
* A másik problémám, hogy van a közismert vicces videó a lelkipásztorral a női és férfi agy különbségeivel (dobozok kontra minden összekötve mindennel). Lehet, hogy maximálisan hülyeség az analógiám, de én bizony keresgélnék errefele.
www.youtube.com/watch?v=K9yXyy5FNRM
* A harmadik problémám, hogy az én tapasztalatom is az, hogy a nők jobbak nyelvekből. Nézd akár csak a kettőnk relációját. Melyikünk van lányból, és melyikünk tud angolul :)

PS Érdekes lenne ezt a threadet belinkelni a pénteki blogposztba, hogy mások mit gondolnak a kérdésről. Csak nem akarok "fontoskodni", ami esetleg nem vág egybe a te elképzeléseiddel.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.05. 10:31:36

@tnsnames.ora: Azt még soha nem hallottam, hogy a nők az anyanyelvüket jobban beszélnék, kivándorlás után hamarabb tanulnának. Az előnyük mindig a tanult idegen nyelvre és a vizsgázásra vonatkozik. Semmiképp se gondolom, hogy ez veleszületett képesség lenne, inkább a másmilyen neveltetés segíti a lányokat. Az iskolás módon megszerzett nyelvtudáshoz összetett készségek és hajlandóságok kellenek, nagyon nehéz lenne ezt egy tehetségnek definiálni. Kell hozzá memória, logika, szorgalom, hajlandóság a gyakorlásra, gátlástalan vágy a kommunikációra. Sok összetevő esetében a lányok hagyományos neveltetése előny. A szabálykövetés, beilleszkedés az egyik, a másik a sok beszélgetés, csevegés, olvasás és tv nézés. Amikor tanítottam, soha nem tapasztaltam, hogy a lányok tehetségesebbek, azt viszont igen, hogy jobb vizsgázók, jobb felkészülők. A nyelvtanuláshoz többféle módszer közül lehet választani, ha egy fiú nem ér el sikert, az is lehet, hogy a módszer nem volt nála megfelelő. Ezek nagyon egyéni preferenciák. Semmi tudományos-komoly dologra nem kell gondolni. Például az Anki vagy a szókártyázás egyértelműen hasznos, én viszont zsigeri ellenállást érzek irántuk. Ha egy iskola erre kényszerítene, valószínűleg sikertelen lennék. A környezetemben levő jó nyelvtudású nők többsége máshoz nem ért, míg a férfiak esetében a nyelvtudás egy másodlagos képesség a szakmájuk mellett, aminek egyébként semmi köze a nyelvészethez, nyelvekhez. A nyelvtanítás, fordítás olyan szakmák, amiket gyerekek mellett is lehet csinálni, a férfiak többnyire más szempontok alapján haladnak előre. A dobozos videó nekem kicsit szingli-tanácsadásnak tűnik. Ha valaki hosszú távon él kapcsolatban, annak ezek a dolgok már nehezen értelmezhetőek, mert felnőnek és egymáshoz alakulnak az emberek. A nyelvtanulós fórumokon a többség férfi, szinte senki nem tanár, mindenkinek van egy szakmája, ami mellett megtanul x nyelvet, van aki 60 éves. Nekik ez a hobbijuk, komoly energiákat fektettek bele, hogy rájöjjenek milyen módszerrel tudnak megtanulni. A többségnek saját módszere van, amit változtatás nélkül használ minden új nyelvnél, amióta kialakította. Gyakorlatiasak, kreatívok, célorientáltak. Soha nem fogom elfogadni, hogy rosszabbul vannak felszerelve. :) Ha gondolod, linkeld be nyugodtan vagy írj róla külön posztot. Bár nem reménykedek, hogy sokan jönnek hozzászólni, de hátha. Ha nagyon lebutított index főoldalas felvetésként megjelenne, akkor talán.

tnsnames.ora 2017.03.05. 11:34:19

@Tanuljnyelveket:
Nagyon szépen köszönöm a reakciódat. Akkor ebben a kérdésben nagyon nem értünk egyet. De nincs ezzel semmi baj, van ez így. :)
* Mivel az egész téma offtopik itt, meg egyébként is agymenés-jellegű (lehet, hogy csak engem foglalkoztat), így könnyebben elengedem. Bár felvetettem a témát a másik topikban is, de egyelőre tartózkodnék az összekapcsolástól. Viszont mindenképp köszönöm neked a pozitív hozzáállásodat az ügyhöz.
* Blogposztot csak akkor szeretek írni, ha valamiképpen sikerült körbejárni egy konkrét témát. Itt egyelőre csak kérdéseim, bizonytalan problémafelvetéseim vannak, válaszok nélkül. Erre kár billentyűzetet koptatni, tálán még komment-szinten is.
* Ami az érdemi részt illeti, aki csak kicsit elemző-affinitású, az biztos próbálja megmagyarázni a táblázatban lévő anomáliát, ahogy én is, nagyon szeretném.
* Amikor egy valós, hiteles táblázatban, valami 100%, egy relevánsan nagy mintában, ott nem lehet "egyéni preferenciákra" redukálni.
* A lányoknak köztudottan eleve nagyobb a szókincsük (kétszer akkora), rossz nyelvek szerint azért, mert a párjuknak mindent kétszer kell elmondaniuk :)
* A lányok jobb vizsgázása is, amit mondasz ugyanúgy gender-specifikus. Ráadásul ez szerintem nem áll, mert fiúk is tud(hat)nak nagyon jól vizsgázni (másból).
* Én azt sem hiszem, hogy a nők között relevánsan kevesebb lenne a "megélhetési nyelvtanuló" (másodlagos preferencia a nyelvtudás).
* A dobozos-videó kifejezetten párkapcsolati tanácsadó célú, megelőzendő a szétmenéseket, és ehhez a nézők között szinte csak párokat látni. A fickó egész komplett DVD-je arról szól, hogy meg kell/lehet érteni a másikat unverzálisa(bba)n is.
* A kommentelés szerintem maszkulin-műfaj. Extrovertált, célraorientált, mindent fixálni akaró férfiaké. A lányok is szeretnek topikolni, de szerintem jellemzően maguk között, jellemzőbben chit-chat módon.
* Azt én sem gondolom, hogy "hiányzik" valami a férfiaknál a nyelvtanuláshoz, de azt el tudom képzelni, hogy tömegesen csinálnak valamit rosszabbul, ami javítható is akár ad absurdum.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.05. 11:57:20

@tnsnames.ora: Két dolog fontos szerintem, ha ezzel kapcsolatban tovább gondolkozol. Az egyik, hogy a táblázat csak nyelvvizsgákra vonatkozik, nem nyelvtudásra. Én elég matekos gondolkodású vagyok, hidd el, nem akarom negligálni a szembetűnő különbségeket, de ez egy nagyon limitált adat. A nyelvvizsga és a nyelvtudás között ordít a szakadék. Ahogy haladunk előre az időben (idősebbeknél), egyre inkább igaz ez. Egyetem után ritka a kényszerítő erő a vizsgázásra.
Amit a rengeteg fórumozásnál tapasztaltam: ezek az emberek az iskolában többnyire sikertelenek voltak. Rájöttek, hogy a módszer nem felelt meg nekik, és kifejlesztettek maguknak csilliárd munkaóra alatt egy saját módszert, amivel sikeresek lettek. Az is lehet, hogy az iskolai módszer valamiért a lányoknak kedvez jobban, a fiúk nagyobb arányban indulnak abból a hátrányból, hogy teljesen magukat kell tanítaniuk. Az se véletlen talán, hogy az alternatív módszert fejlesztő piaci szereplők (Gaál Ottó, Makara, Michel Thomas, Pimsleur) férfiak.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.05. 12:10:54

@tnsnames.ora: Egy dolog még van, ami ennél a témánál kikívánkozik belőlem. Nagyon ideges szoktam lenni, amikor olyat olvasok, hogy az iskolai felvételi eljárások kiválogatják a legtehetségesebb, legokosabb diákokat. Nem igaz. Az adott vizsgára jól betrenírozottak, felkészítettek nyernek, akikkel később kevesebb a munka. Nem szabad összemosni a dolgokat.

tnsnames.ora 2017.03.05. 12:47:43

@Tanuljnyelveket:
* Az én érzésem szerint projektálható a dolog, több nyelvvizsga, több nyelvtudás mind egyéni szinten, mind társadalmi léptékben. Egészen egyszerűen minden a lányok mellett szól az én értelmezésemben. Azt az egyet tudom elfogadni csak, hogy a lányok chit-chatjét szubjektíve magasabbra értékeljük valahogy. Analógiában ahogy Horn Gyula idegennyelvtudása is megkérdőjelezhető, ha tényleg 200 szavas volt csak a szókincse. Hiszen úgy könnyű "villogni", ha kezdőknek szóló Makara-módszer alapján valaki "készletből" dolgozik. (Félreértés ne essék ez nem baj, sőt hasznos dolog, csak súlyozni is kell az értékét)
* Szerintem pont, hogy nem limitált adat. Országos és teljeskörű egy jól behatárolt témában. Minden elemző "sír" egy ilyen dataset után, annyival komplikáltabb szokott lenni mind az élet, mind a mérések, mind a torzítások.... :)
* Én elhiszem, hogy van ma olyan nyelvvizsga, ami vonal alatti. Viszont ezt "per definitionem" alapon nem tudom elfogadni, mert a régi rigó :), az tuti jó volt (abban az értelemben, hogy munkahelyen elég volt), inkább arra panaszkodtak az emberek, hogy felülkalibrál.
* Én értem, hogy egyetem után lanyhul a vizsgázási kedv, de akkor is jobban teljesítenek a lányok a továbbiakban, miközben a fiúk is próbálkoznak. Ez a "probléma" :) Amit mondasz, az csak arra magyarázat, hogy miért relevánsan nagyobb a fiatalok aránya a vizsgázók között.
* Az szerintem újhullámos divat, hogy öntudatosabbak és hatékonyabban célraorinteltábbak ma már az emberek a nyelvtanulásnál is. De itt akkor is 10 éven átívelő, országos, és teljes korfa szerinti a táblázat. Egyszerűen nem látom a kibúvót. Valamit kell tudjanak a lányok, na. :)
* Na igen, abban már lehet valami, hogy az újdonságok fejlesztői között vannak férfiak, viszont akkor is a lányok teljesítenek jobban, még mindig. Pedig a Gaál Ottó, vagy dr.Makara módszere is 20+ éves.

* A "kiválogatják a legjobbakat". Na ez az a topik amiben akkor még kevésbé értünk egyet. Lásd pl.: Fazekas. Ki tudják könnyen válogatni a jobbakat. haranggörbe mentén. Annyi csak a feladata tesztsor-készítőnek, hogy fölédurrantsa a nehézséget, amit a tömeg már idő hiányában, nagyobb nehézség mellett nem tud lazán, könnyedén abszolválni. Az idei 12 éves mateksor szenzációsan gyönyörű demó példa erre. 1 perc~1 feladat, a végére meg betéve két brutális feladat, amit "agyizomból" nem lehet megoldani, csak laza, könnyed fantáziával, kreativitással, iq-val. Olyan gyönyörűen esik ki értékelés után a haranggörbe, hogy élmény nézni. Nemhogy mateknál vagy nyelvtudásnál, de még zenénél is abszolút működőképes a dolog.
Az persze egy másik történet, hogy helyes-e tehetségeket kimazsolázni, de ez brutálisan messzire vivő téma (integráció-szegregáció mentén).

Hangsúlyoznám még egyszer a fentebb említett (stresszes)időnek nagyon fontos szerepe van. Mert otthon kakaó mellett 1 óra alatt megoldani ugyanazt a feladatot, az megint más ügy.

Ez az időtényező a nyelvtudásnál is fixa ideám (fóbiám) egyébként. Az anyanyelvihez képest a interaktív reakció ideje és minősége drasztikusan romlik idegennyelv esetében, aminek kiegalizálása horribilis nagy erőforrást és/vagy képességet, tehetséget ;) igényel a tanulótól. Ennyiben például nagyon egyetértek Gaál Ottóval, aki erre nagyon-nagyon hangsúlyozottan fókuszál tananyagában. dr.Makaránál is lenne erre nagyszerű lehetőség a rendszerében, csak nem került még rá sor a fejlesztések során. Míg a legrosszabb példa a Go Angol, a rettenetes időhúzásával.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.05. 12:54:12

liftinstinct.blogspot.hu/2017/03/brutalis-zuhanas-csak-papir-nem-kell.html

Nyelvvizsgával kapcsolatos adatok, érdekes számok ezen a linken elérhetőek és kommentelhetőek. Érdemes megnézni szerintem.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.05. 14:39:30

@tnsnames.ora: Itt meg tudod nézni például a Rigó mostani feladatait. www.onyc.hu/mintafeladatok
Az angol írásbelinél az első feladat gyakorlatilag fordítás, az utolsó egyértelműen fordítás. Szótár a teljes írásbelihez használható. Ez így jobban mér általános nyelvészeti, szótározási ismereteket, mint nyelvtudást. A két fogalmazás témája egy szűk körből van kiválasztva, mindkettő begyakorolható, gyakorlatilag panelekből felépíthető. Arra is van lehetőség, hogy limitált számú fogalmazás bemagolásával készüljünk fel. A legpraktikusabb bekezdéseket magolni, amik közül szabadon válogatunk a témáknak megfelelően. Ezeket a minta szövegeket a kurzuskönyvekben meg fogjuk találni. A valódi nyelvtudást szvsz ezzel a teszttel NEM lehet felmérni, még körülbelül sem. Nem is célja, iskolai előrehaladást kell mérnie. A szóbelire ugyanez igaz. Limitált számú témában kell felkészülni, paneleket magolni.
Engem annak idején nem vettek fel kéttannyelvűbe, de nyelvi tagozatra sem. Mindkét helyen az volt az indoklás, hogy gyengék a képességeim. Senki nem kérdezte, tudok-e már nyelvet, egy szerencsekerék típusú tesztet kellett kitölteni. Én az ilyen nyelvi játékokat mindig utáltam, nem is ment. Természetesen hamarabb lett nyelvvizsgám, mint a tagozatosoknak, ráadásul 2 nyelvből. De ez már az én egyéni szerencsém, hogy meg tudtam oldani magamnak. Azért tettem le a vizsgát, hogy ne kelljen órára járnom, ez az egyetlen motivációm volt.

tnsnames.ora 2017.03.05. 16:24:18

@Tanuljnyelveket:
WoW a linkért. :)
Én értem, hogy lehet trenirozni, ahogy a nyelvtani tesztre is (ezt prezentáltam is a saját vizsgámon), mégis nehéz elképzelni hogy
+ a memorizálandók bekússzanak a vizsgázók agyába nyelvtudás nélkül, akkor már inkább érdemes lehet energiát fektetni a tudásba.
+ szókincset, komplexitást is néznek, nemcsak helyességet.
+ továbbá az angol szeriintem annyira azért nem egyszerű, hogy szótárral nulla tudással is abszolválható legyen.
+ nyilván egy nyelvvizsgánál a szóbeli az igazán izgalmas nem az írásbeli. Márpedig ott a beszélgetésnél kiderül, ha a király meztelen.
+ de a fentiekben mind meggyőzhető vagyok. A legnagyobb problémám az, hogy nem tudjuk specifikálni mi az, hogy nyelvtudás. Mit tud a vizsgázó és mit nem (tömeges léptékben).
(Az orosz érettségimen a jó jegyhez úgy volt elég a szótár, hogy közöm nem volt az orosz nyelvhez érdemben.)

Amit írsz felvételi az szomorú. Én a szakmai részt próbáltam dekódolni, míg te a "korrupciós" vonzatra utaltál, szvsz. Merthogy az ilyen iskolákba még a mi időnkben is nagyon nehéz volt bejutni "kívülről". Én csak amellett próbáltam meg érvelni, hogy ha valaki akar tisztességesen tehetséget válogatni, az tud.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.05. 17:17:59

@tnsnames.ora: Ez a téma megint külön posztot érdemelne, vagy többet. De megpróbálom a lényeget letisztázni. Azt nem mondom, hogy semmi nyelvtudás nem kell egy vizsgához, de mivel lehet rá speciálisan trenírozni, B2 alatti nyelvtudással is letehető például egy középfokú. A2 elég lehet már szerintem. A KER és a KER-hez igazodó vizsgák nem bármilyen témában adnak feladatot, hanem van egy adott témakör lista, amikből ugyanúgy fel lehet készülni, mint történelemből az érettségi tételekből. Ez a szóbelire is áll. Hallottam én is rémtörténeteket, hogy miket kérdeztek emberektől szóbelin, de ezek remélem városi legendák. Minden vizsgának komoly szabályzata van, az értékelésnek is részletes útmutatója. Nem lehet akármit kérdezni. Aki végigtanul egy A1-B2 könyvsorozatot, ezeken a témákon végigmegy. Sőt, a témák nagy része már A2-ig meglesz, később csak finomodnak. Kérdés, mi történik, ha egy vizsgázó olyan témával találkozik a való életben, ami nem szerepel a listán, olyan kérdést kap, amire nincs begyakorolt válasza. A valódi nyelvtudást nem tudom, hogy lehetne mérni, nem láttam még erre megoldást. Én szótárt biztos, hogy nem engednék használni.

A KER egyébként nyelvi kompetenciákat ad meg, egy jó nyelvvizsga legalább azok mérésére alkalmas. A Rigó nem ilyen, hiszen az olvasásértés például rögtön értelmét veszti, ha van hozzá szótár.

Abban tökéletesen igazad van, hogy a mi időnkben a legtöbb felvett protekciós volt. A kevés nem protekciós viszont nem tehetség alapján jutott be szerintem, erre akartam célozni. Aki járt fizetős előkészítőre, az be volt trenírozva ezekre a feladattípusokra. Ez önmagában nem feltétlenül baj, csak ne mondjuk azt, hogy a tehetségesek jutnak be.

tnsnames.ora 2017.03.05. 18:26:40

@Tanuljnyelveket:
Na itt én megadom magam, mert ezekben a részletekben te alapból tájékozottabb vagy.

Nekem perdöntően csak egy igazodási pontom van: munkahelyen pillanatok alatt korrekten felmérhető, hogy valaki tudja-e vagy nem az elvárt nyelvtudást. Az egy következő lépés, hogy ez mennyire matematizálható (bontható le összevethető pontokra), vagy pláne védhető meg az eredmény, mondjuk egy "bíróság" elött.

Nyilván nem triviális a dolog, hiszen, ha ez lenne, akkor a nyelvtanuló maga is tudna magának pontszámokat adni, ami az én ideálom (régi kommentekből kitalálhatóan). Én csak azt mondom érdemes eröltetni a dolgot, van, kell legyen benne potenciál. Sőt én ezt talán mindenek elött a legfontosabbnak gondolom. Legyen jó leképzés a valóságból pontszámokba, és a pontszámok összevethetők legyenek (fejlődés monitorozása miatt).

tnsnames.ora 2017.03.09. 19:15:09

OFF szakmai kérdés (ignorálható)

Van a frissen Oscart kapott "Mindenki" c.film, ami Amcsiban "Sing" címen futott. A kérdés miért, azaz miért nem tükörfordítású a cím? :)

Az én SPOILER-es magyarázatom:
* A nagy tutit, nyilván a rendező Deák Kristóf tudja, de őt nem tudjuk megkérdezni. Aki by the way Angliában tanulta a mesterséget, azaz angol nyelvi gondjai egészen biztosan nincsenek.
* A "Mindenki" arra utal, hogy mindenki énekeljen, mindenki álljon szembe a tanárnővel, stb.
* A "Sing" arra utal, hogy éneklés/kórus van a kisfilmben, és ne tátogjanak a gyerekek, hanem énekeljenek.
* Azaz mindkét cím, egyszerű és tökéletes. (Szvsz)

Az én tippem:
* A nagyon szerény tudtommal az angol nem szereti annyira a csupán csak alannyal bíró, állítmány nélküli, túlságosan önmagáért beszélő mondatot (még rövídített címekben sem), annyira, mint a magyar (szórendi skrupulusok miatt). A rövid felszólító módokban tuti vannak szimpla igék.
* Illetve kevésbé jönne át a plusz átvitt értelem, talán épp evvel összefüggésben.
* Símán el tudom képzelni, egy angol megkérdezné "mindenki, mi".
* Azaz "jobb" angolban az állítmány duplázása.

Megjegyzés, a fórumban, ahol felmerült a kérdés, tökre egyedül maradtam a véleményemmel, se nem cáfoltak, se nem értettek velem egyet.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.10. 17:17:12

@tnsnames.ora: Fogalmam sincs, de elméletileg van kapcsolatom Deák Kristófhoz. Írok, ha jön tőle válasz. Nem ígérem, hogy gyors lesz.

tnsnames.ora 2017.03.10. 18:35:13

@Tanuljnyelveket:
Nagyon köszönöm. Erre számítottam a legkevésbé, de ez lenne messze a legtöbb :)

tnsnames.ora 2017.03.13. 07:21:39

index.hu/belfold/2017/03/13/javult_a_magyarok_angoltudasa/

Javult a hazai lakosság angoltudása - írja a Magyar Nemzet. A lap szerint a franciák, az olaszok és a spanyolok is rosszabbul beszélnek angolul, mint a magyarok, erre a következtetésre jutott az Education First nevű nemzetközi nyelvoktató cég, amely az angol nyelv ismeretének szintje szerint osztályozza a világ országait.

Magyarország a 2016-os felmérés eredménye szerint a 18. helyen áll a 72 országot tartalmazó listán, amelyen 26 európai állam szerepel. Az utóbbiak körében Magyarország a 15. helye került.

A legfrissebb adatok szerint a magyar felnőttek angolnyelv-tudása illeszkedik abba a nemzetközi trendbe, amely szerint a nők némileg többen beszélik a nyelvet, mint a férfiak.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.13. 10:35:40

@tnsnames.ora: Valahogy soha nem tudom komolyan venni ezeket a felméréseket. Az se szokott kiderülni, mit néztek. Megkérdezték az embereket, beszélnek-e angolul vagy a nyelvvizsgákat? Egyébként a fórumokon, amiket olvasgatok, azt szokták írni, az iskolai oktatás mindenhol rossz, kivéve a brutál drága 'immersion' kurzusokat. Ezek bentlakásosak, és csak az adott idegen nyelven lehet kommunikálni, plusz van napi 6-8 tanóra. Az angolok, a franciák, a spanyolok és az olaszok emellett nem érzik, hogy rá lennének szorulva a nyelvtanulásra. Nagyon sokan felnőtt korban jönnek rá, hogy muszáj megtanulni valamilyen nyelvet, az említett népek még akkor se. Az a baj, hogy nem érdemes magunkat hozzájuk mérni (senkihez se, de hozzájuk főleg nem). A francia világnyelv, a magyar meg nem. Le lehet szűkíteni arra a problémát, hogy kinek mennyire kell a nyelvtudás. Nőknél érdekes lenne tudni, milyen a nemek aránya a nyelvtudást igénylő munkakörökben. Nekem reálisnak tűnik az a gondolat, hogy a nők azért beszélnek jobban, mert olyan állások felé törekszenek, ahol nyelvtudás kell.

tnsnames.ora 2017.03.14. 00:13:25

@Tanuljnyelveket:
Megcsináltam a rövid 15 perces tesztet - jövőre már az én eredményem is benne lesz az országminősítésben :), szerintem nagyon nehéz volt, főleg a hang utáni értés. Mit mondjak messze voltam a tökéletestől, és akkor finoman fogalmaztam. Az eredmény szerint b1-b2 környékén vagyok (ami szerintem elég tág és így használhatatlan).

Én azt nem értem, hogy aki egy ilyen tesztet kitölt, egyáltalán a teszt kitöltésig eljut, az már kell tudjon valamennyire angolul horribile dictu a2 felett. Kb. olyan, mintha X-Faktoros mobilapplikációs közönségszavazás elött egy sakkpartit kéne játszani a Deep Blue-val belépőként, nem? Kicsit szkeptikus vagyok, az európai átlagot meghaladó kiváló országminősítésünk kapcsán.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.14. 08:02:39

@tnsnames.ora: Azt írja, egy nyelviskola van a háttérben, és a tanulni vágyókat tesztelték. Lehet, hogy sokaknak nem kellett elolvasni azt, amit neked. Egyébként ha megnézed a teljes eredménylistát, egyáltalán nem meglepő a dolog. Azért még mindig többen vannak előttünk, mint mögöttünk. Annyira én ezt nem nevezném kiemelkedő eredménynek. Az észak-európai fölény is megvan, ami mindig kijön. Pont a minap találtam egyébként erről valami beszélgetést. Ott azt írták, a média nyelve gyakorlatilag angol (semmi nincs szinkronizálva), és a többségnek hasonló a nyelve az angolhoz. Ez segít nekik sokat. A másik meg, hogy alap elvárás egy munkahelyen az angol, és muszáj megtanulniuk. Például ha vannak 14-en hazaiak, plusz egy bevándorló, angolul lesz minden megbeszélés, ez nem is kérdés senkinek.

tnsnames.ora 2017.03.14. 16:22:53

@Tanuljnyelveket:
Viszont lehet, hogy jobb az eredmény, mint amit mi magyarok gondolunk magunkról. Ezt te szoktad emlegetni, mármint hogy könnyen alábecsüljük reális tudásunkat (amennyiben jól emlékszem).

Egyébként nekem továbbra is fixa ideám, hogy a magyar annyira eltér az indogermán nyelvektől, hogy nekünk nehezebb, mint bárki másnak (hollandoknak, skandinávoknak). Amihez képest a középmezőny nem olyan rossz.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.14. 18:19:20

@tnsnames.ora: Azt gondolom, itthon a kérdés gyakran túl van dramatizálva és le van egyszerűsítve. Nagyon sok olyan ember van, akinek nem kell a nyelvtudás. Én meg tudom érteni, ha ők nem akarnak évekig napi 1-2 órát dolgozni rajta, hogy mégis beszéljenek egy nyelvet. Az ő döntésük. Akiknek kell, azoknak a nagy többsége szerintem megtanul, főleg a fiatalok. Az új felvételis szabály nekem nem tetszik, nem értek vele egyet. Én engedtem volna, hogy az egyetemek szabják meg, kérnek-e nyelvvizsgát, sőt azt is, hogy listázzák az általuk elfogadott nyelveket. Így, hogy mindenkinek kell a nyelvvizsga, lesznek akik ok nélkül hátrányba fognak kerülni. A lényeg az, hogy milyen céljaink vannak, és hogy azokat elérjük-e. Egyáltalán nem biztos, hogy rossz ennek a listának a végén lenni. Ha a cél a saját kultúránk erejének őrzése, a saját nyelvünk terjesztése, és elfogadjuk, hogy ezért cserébe a többség majd szarul tud angolul, azzal sincs semmi baj. Nézd csak meg a megbeszéléses példát, amit az előző hozzászólásban idéztem fel. A franciáknál például szerintem ez teljesen lehetetlen, mert olyan szintű a nacionalizmus, hogy minden betelepülőtől elvárják a francia nyelv ismeretét. Szubjektív, hogy ki melyik stratégiával ért egyet.

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.14. 18:42:35

@tnsnames.ora: Közben rájöttem, hogy a lényegre meg nem reagáltam. Igen, azt gondolom, sokan alábecsülik a tudásukat, és ennek a poroszos, hibákat hangsúlyozó iskolarendszer az oka. Ahol csak a diák lehet lusta vagy buta, a módszer nem lehet rossz. Az eredményünk szerintem átlagos, nem kiemelkedő, de nem is tragikus. A finnek eredménye kiemelkedő. Ők valószínűleg a saját céljaikat jól elérik, ráadásul a mi nyelvcsaládunkban vannak. Kiemelkedő még a németek eredménye, akik két célt érnek el egyszerre. A német az egyik legnépszerűbb idegen nyelv szerte a világon, mégis megtanulnak angulul.

tnsnames.ora 2017.03.30. 19:02:04

(Teszt)kérdés. Mely sorszámúak a jók?

01. The good players can always make surprises.
02. The realtor overestimated value of house.
03. You need the air and the water for the life.
04. The teenagers usually have a lot of problems.
05. Valentine’s Day is a celebration of the love.
06. The money is necessary for the life.
07. I love the chocolate.
08. She is that woman who can help you.
09. The my house is in this street.
10. I just don’t like the football.
11. Jacksons bought a new car for their family.
12. Hague is in the Netherlands.
13. Japanese like the such films.
14. The President Kennedy was killed in Texas.
15. The Lake Balatons is the biggest lake in Hungary.
16. I think this shop is in the Kossuth Street.
17. The safety is really important at work.
18. The cherry trees bloom in April.
19. Tom I know wouldn’t do such a thing.
20. The bank robber shot the guard in leg.

tnsnames.ora 2017.03.30. 23:07:35

Köszönöm.
Így van valóban, egyik sem jó a megoldás.
Csak ez nagyon nagy fájdalom nekem... :(

Tanuljnyelveket · http://tanuljnyelveket.blog.hu 2017.03.31. 08:32:17

@tnsnames.ora: Én ezeket akkor tanultam meg, amikor tanítottam. Előtte is jól használtam egy részét a rengeteg olvasás, tévézés miatt, de szerintem nem mindet. Van egy A-Z angol nyelvtan című könyv, abban minden benne van, amit nyelvtanból tudni érdemes. Nagyon jó, pedig magyarok írták. Van ingyenes online változata: angol.hu/klm/index.html
Mondjuk a névelő-hibák pont olyan hibák, amik az angolban nem befolyásolják az értést.