Minden, amit azért nem tudsz a nyelvtanulásról, mert nem tudsz nyelveket.

Goethe-Zertifikat (német nyelvvizsga)

2018/09/09. - írta: Tanuljnyelveket

A Goethe nyelvvizsga minden KER szinten (A1, A2, B1, B2, C1, C2) letehető, egynyelvű nyelvvizsga. A B1, a B2 és a C1 szint államilag is elismert, alap-, közép- és felsőfokú nyelvvizsgának felel meg. A Goethe legfontosabb előnye, hogy ez a legnagyobb presztízsű, nemzetközileg is elismert német nyelvvizsga, tehát ha ezt választjuk, két legyet ütünk egy csapásra. A posztban kicsit szakmai szemmel szeretném elemezni a feladatsort, és a felkészüléshez fogok adni tippeket. A lebonyolítással, árakkal kapcsolatos információkat a Goethe Intézet honlapján meg lehet találni. A német honlapon mintafeladatsor is van, videókkal a szóbeli részről. Ezeket mindenkinek ajánlom, akit érdekel a vizsga, a poszt alapjául is ezek a feladatok szolgáltak. A Goethe vizsga (mint a legtöbb nyelvvizsga) lassan, de folyamatosan változik, a jövő évben például megújul a B2 szint. Az interneten fellelhető beszámolókat ezért fenntartásokkal kell kezelni, lehet hogy elavultak.

Legfontosabb jellemzők:

KER (Közös Európai Referenciakeret)

A Goethe nyelvvizsga a KER-hez igazított, tehát a KER leírásából tudunk tájékozódni, hogy körülbelül mi az elvárás az egyes szinteken. A KER alapját a négy készség (olvasás- és hallás utáni értés, írás, beszéd) képezi, a vizsga minden szinten ebből a négy részből áll. Fordítás nincs, minden német nyelvű, szótár egyik résznél sem használható. Fontos tudni, hogy ezek a készségek részben nyelvfüggetlenek. Tehát ha valakinek például már magyarból jó a szövegértése, az előnyből fog indulni. Ezzel szemben, a rossz készségekkel rendelkező, de a német nyelvtant oda-vissza fújó, nagy szókincsű vizsgázó valószínűleg hátrányban lesz. A KER-hez igazított vizsgák nyelvi műveltségi vizsgák is egyben. Mindenképp érdemes a próbafeladatsort megoldani, mielőtt jelentkezünk rá.

Beszélgetés egy másik vizsgázóval

A C2 szint kivételével a szóbeli vizsgán egy másik vizsgázóval kell beszélgetni, vitázni. Én személy szerint ezt gyakorlatilag indokolhatatlan hibának tartom, elég összehasonlítani az alacsonyabb szintek és a C2 szint videóját a német oldalon. Míg a C2 szinten a vizsgáztató próbál minél gyorsabban beszélni, hogy a vizsgázót nehéz feladat elé állítsa, még mindig sokkal könnyebben érthető, mint az alacsony szintek kelet-európai és afrikai vizsgázói, akik az akcentus mellett még teljesen zárt szájjal is beszélnek a vizsgahelyzet miatt. Nem lehet elvárás egy vizsgán az ő megértésük. Aki Magyarországon vizsgázik, annak viszont ez még előnyt is jelenthet. Nekünk a magyar akcentus tökéletesen érthető, értelmezhető. Nagyobb probléma, hogy az ilyen páros feladatokat be kell gyakorolni, és aki vett már részt kommunikatív órán, az tudja, milyen egy rossz párral dolgozni. Egymásnak kell adogatni a labdákat, soha nem szabad lecsapni, és aki erre nem képes, azzal a partnerrel még egy jól felkészült vizsgázó is szenvedhet, egy ügyes partner viszont felhúzza a másikat.

Nyelvtan

Nyelvtant tanulni, nyelvhelyességet fejleszteni érdemes a vizsgára, de nem szabad ezt a szempontot előtérbe helyezni. Még a C szinteket is lehet kizárólag a hétköznapokban használt, gyakori szerkezetek aktív használatával teljesíteni. Fontosabb, hogy ezeket hibátlanul és gyorsan, automatikusnak tűnően alkalmazzuk. A kivételek magolása, soha nem használt, nyakatekert akármik ismerete teljesen felesleges. Ami fontos: a nyelvi műveltség, a szövegértés, a szövegszerkesztés, a szövegek felépítésének ismerete, a kohézós elemek és tényezők ismerete és használata, valamint a stilisztika (hivatalos- és köznyelv elkülönítése).

Aktuális témák

Minden vizsgarészre jellemző az aktuális témák előnyben részesítése (pl. internetes vásárlás, közösségi média használata, környezetvédelem). Ezekről a témákról (főleg a magasabb szinteken) KELL tudni beszélni, akkor is, ha valakit nem érdekelnek vagy nincs róluk véleménye. Mindegyikkel kapcsolatban a szintnek megfelelő szókinccsel kell rendelkezni, és többféle álláspontot és megközelítést is tudni kell ismertetni. A szövegtípusok is modernek, sok a blogbejegyzés, fórumhozzászólás, e-mail. Minden nyelvvizsga más, és mindegyiknek van egy jól meghatározható karaktere. A Goethe vizsga szerintem elsősorban gyakorlatias. Alacsonyabb szinteken csak olyan szövegek és témák vannak, amik a mai Németországban, a hétköznapi életben megjelenhetnek. Magasabb szinteken sem erőltetik a ritkább és formálisabb szövegtípusokat (pl. szerződés), és a témák nagyon frissek, kizárólag olyanok, amikről manapság vitatkoznak az emberek.

Összességében elmondható, hogy a felkészülést nem érdemes kétnyelvű (magyar szerző által írt), nyelvtanos-fordítós, és B2 szinttől 10 évnél régebbi könyvre alapozni. Ezeket lehet kiegészítésnek használni, de kizárólagos használatuk nem ajánlott.

Idő a felkészülésre

Azokon a szóbeli szinteken, ahol előadást kell tartani (összefüggő véleményt kell mondani) egy témáról, mindig van felkészülési idő a vizsga megkezdése előtt.  A hallás utáni értésnél mindig van idő a kérdések elolvasására, és a hallgatás befejezése után a megoldások leírására. Nagyon ritka, hogy egy vizsgán csak a legfelső szinten kell egyszerre olvasni és hallgatni (C2 szinten már csak kevés időt adnak, nem elég). Ez hatalmas könnyebbség, főleg azoknak, akiknek ez a leggyengébb készségük. Más, KER-re épülő nyelvvizsgákkal összehasonlítva a jelenlegi Goethe nem nehéz, C szinteken kifejezetten könnyű.

A1 szint

Ez egy gyenge turistaszint. Mindig valami konkrét információra kérdeznek rá a vizsgán, számokat, adatokat, időpontokat, helyszíneket, árakat kell kihallani és kiolvasni a vizsgaszövegekből. Írni csak nagyon egyszerű szöveget kell (5-6 rövid mondat), a szóbeli beszélgetés is rövid párbeszédekre épül, 1-2 mondat oda-vissza feladatonként. A témák, szövegek teljesen hétköznapiak: pályaudvari hangosbemondó, utasítások táblán, útbaigazítás kérése.

A2 szint

Ez az erős turistaszint. Még mindig konkrét információkra kérdeznek rá, de kicsit hosszabbak és bonyolultabbak a szövegek. 4-5 összefüggő mondatot is kell tudni már alkotni szóban is, kell tudni a múltról és a jövőről beszélni.

B1 szint

Elméletben ez a szint felel meg a magyar alapfokú nyelvvizsgának, gyakorlatilag nem sok köze van hozzá, és sokkal komolyabb tudást igényel. Ez az első szint, ahol már nagyobb szókincsre van szükség. A témák még mindig teljesen mindennaposak, de már nem mindig szó szerint azt kérdezik, ami a szövegben is van, érteni kell a szinonímákat, el kell kezdeni gondolkodni. Még mindig sok a konkrét kérdés, de már kezdődik az elmozdulás. A szövegeket mind szóban, mind írásban alapszinten fel kell tudni építeni: bevezetésre, tárgyalásra és befejezésre. Nyelvi készségek tekintetében egy általános iskolás szintjét kell mutatni.

B2 szint

Ez  a középfokú nyelvvizsga szintje, a feladattípusok 2019. január 1-től, egyes vizsgahelyeken július 1-től változnak. Gyakorlatilag kikerülnek azok a részek, amik nem igazodnak a KER-hez. Például az olvasásértés résznél már nem kell majd lukas szövegbe nyelvtanilag helyes szavakat beírogatni (mert ez nem olvasásértés). Ezen a szinten a szövegek terjedelme jelentősen megnő a B1-hez képest, megjelennek a hosszabb, 5-6 bekezdéses újságcikkek. Szövegalkotásnál (írásban és szóban) már nem elég a 3 bekezdés, a tárgyaláson belül is fel kell tudni építeni a szöveget logikailag és formailag is. Még jobban eltávolodunk a konkrét kérdésektől, érteni kell, hogy az író/beszélő egyetért-e egy adott véleménnyel, fel kell ismerni, hogy milyen érzelmeket fejez ki a szöveggel. Ez egy középszintű érettségi szintje körülbelül nyelvi készségek tekintetében.

C1 szint

A felsőfokú nyelvvizsga szintje. Ez az a szint, amire már nem lehet 1-2 könyvből felkészülni. Mindenképpen kell német nyelvű hírportálokat, újságokat olvasni, többféle témájú videót nézni, podcastot hallgatni. Már magasabb szinten kell megszerkeszteni a szövegeket írásban és szóban is, a témák is bonyolódnak. Nagyon fontos az érveléssel kapcsolatos kifejezések és a szövegkohéziós elemek (például kötőszavak) széleskörű ismerete, a köznyelv és a hivatalos nyelv elkülönítésének készsége. Minden vizsgára igaz, hogy a feladattípusok ismerete nélkül nem ajánlott megpróbálni, de ebben az esetben ez fokozottan igaz. A C1 Goethe egy nem kifejezetten jó vizsga, ahol a feladatok könnyűek, de elsőre néha nehezen érthetőek. A vizsgatréning, a célzott gyakorlás nagyon sokat számít.

C2 szint

Minden, amit a C1 szintnél leírtam, csak hibátlanul és teljesen automatikusan. A legfontosabb új kihívás a C1-hez képest a nagyon korlátozott idő. Egy több oldalas szöveg elolvasására és körülbelül 10 kérdés megválaszolására körülbelül 20 perc van. A felkészülés leglényesebb eleme a mennyiség: sokat kell olvasni és sokmindent meg kell hallgatni, meg kell nézni. Írásban és szóban is egy egyetemista nyelvi szintjét szükséges mutatni.

Kinek ajánlom?

Összefoglalva, a Goethe egy modern és gyakorlatias vizsga, leginkább annak ajánlható, aki modern, készségfejlesztésen alapuló módszerrel tanult. Igényel egy bizonyos szellemi érettséget, nagyon fiatalok ezért hátrányban lehetnek ezen a vizsgán. (Iskolás korúaknak van egyébként A1-A2 szinten külön Goethe vizsga külön témákkal.) Annak ajánlható, aki hosszú távú befektetésnek szánja a nyelvvizsgát, nem csak a felvételit, diplomát akarja vele letudni.

Miből érdemes felkészülni?

Fit Fürs Goethe-Zertifikat sorozat (Hueber)

Mit Erfolg zum Goethe-Zertifikat sorozat (Klett)

C szinteken:

https://www.arte.tv/de/

http://www.spiegel.de

https://www.zeit.de/index

https://www.focus.de

Die Zeit, Der Spiegel, Focus nyomtatott / pdf változata, amiben több oldalas cikkek vannak

 

vissza 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljnyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr1314231583

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.