Minden, amit azért nem tudsz a nyelvtanulásról, mert nem tudsz nyelveket.

Érdemes két nyelvet tanulni egyszerre?

2016/11/12. - írta: Tanuljnyelveket

Amikor nekiültem a témáról összeírni a gondolataimat, először az jutott eszembe, hogy két nyelvet egyszerre tanulni nem lehet nehéz feladat, hiszen a legtöbb iskolás ezt nap mint nap megteszi, aztán az, hogy csak most realizálódott bennem, jómagam soha nem tanultam két nyelvet egyszerre. A gimnázium elején megszerzett angol nyelvvizsga és az angolórák alól való felmentés a német kizárólagosságát eredményezte számomra. A német nyelvvizsgát még az egyetem előtt megszereztem, így az egyetemi évek alatt már elég volt az olaszra koncentrálnom, hobbiból.

A különböző fórumok és blogbejegyzések átbogarászása után arra jutottam, a többség nem javasolja két nyelv egyidejű tanulását, bár bizonyos feltételek mellett lehetségesnek és működőképesnek tartja. Ebben a posztban ezt a kérdést próbálom meg körüljárni.

Az intenzitás a hatékonyság kulcsa?

A témával kapcsolatban felmerülő legelső kérdés az, hogy az intenzitás mekkora szerepet tölt be a haladásban. Egy átlagembernek viszonylag kevés ideje van nyelvtanulásra, és ha ez a kevés idő két nyelv között oszlik meg, egyiket se fogjuk intenzíven tanulni. Leegyszerűsítve a kérdést, azon érdemes elgondolkodni, hogy ha mondjuk 500 óránk van nyelvtanulásra (ennyi kell minimum a középfokhoz), napi 5 óra 100 napon keresztül hatékonyabb-e, mint napi 1 óra 500 napon keresztül? Sokan azt állítják, hogy igen, én azonban azt gondolom, hogy ennek a megítélése erősen szubjektív. Ha rövidebb idő alatt érek el eredményt intenzív tanulással, az könnyebben marad meg az emlékezetemben sikerként, mint ha évekig dolgozok egy adott szint eléréséért. Ennek ellenére, vannak érvek, amik az intenzitás fontossága mellett szólnak. A saját tapasztalatom az, hogy napi 1 órás tanulás az napi 1 órás tanulás, de a napi 5 órás tanulás mindig több. A mai napig nagyon nehéznek találom a nyelvek közti váltást (ez egy külön készség, és nem vagyok tolmács), ha nagy ritkán lehetőségem van egyhuzamban órákig foglalkozni egy adott nyelvvel, azt nem tudom egykönnyen leállítani. A tanulás után akkor is az adott nyelven gondolkodom, ha nem beszélem magas szinten, és csak limitált szókészlettel rendelkezek. Az intenzitás másik hatalmas előnye, hogy a gyors eredmény meghozza az önbizalmat és a kedvet, ami erősebb motivációhoz és újabb sikerekhez vezet.

Vannak módszerek, amik megkívánják az intenzitást

Azok a módszerek, amelyek elsősorban deduktívak, tehát a magyarázatot és a megértést követő nyelvhasználat helyett az idegen nyelvi minták hallgatására, olvasására és ismétlésére koncentrálnak, sokkal jobban igénylik az intenzitást. A memória akkor működik, ha az új információkat van mihez kötni. Ezek a kapcsolatok főleg a kezdeti időszakban csak akkor alakulnak ki, ha nagy mennyiségben és intenzíven kapunk mintát, és ezzel a szükséges számú ismétlés is megtörténik. A nem kellő körültekintéssel végzett kommunikatív nyelvtanítás például nem tudja ezt az intenzitást biztosítani, ezért teljesen hatástalan marad. Szerintem kevés olyan szerencsés van, akinek nincs emléke olyan 45 perces óráról, ami alatt 3 mondatot nyökögött ki a padtársával, és mondjuk meghallgatott néhány rövidke szöveget kétszer. Ez nagyon alacsony intenzitás, ami senkinél sem vezet tudáshoz. A sikert elérők otthon teszik hozzá a magukét. Alacsony óraszámban is abszolút lehetséges a tanulás, de a most divatos módszerekkel eléggé nehézkes a dolog. Az külön kérdés, hogy kinek mit jelent az intenzitás: sok tanulással töltött órát vagy gyakorlatilag egy flow állapotot (totális koncentráció, a külvilág megszűnése). A kettő kombinációja tűnik a leghatékonyabbnak, bár érdekes kérdés, meddig fenntartható a flow állapot és mondjuk tanórán egyáltalán elérhető-e.

Mikor kezdjük a második nyelvet?

Ha valaki még nem beszél egy idegen nyelvet se, sokkal nagyobb kihívás elé néz, ha kettőt kezd el párhuzamosan tanulni a nulláról. A legjobb megoldásnak az tűnik, ha egyszerre egy nyelvre koncentrálunk, azt minél intenzívebben tanuljuk, és akkor indítjuk a másodikat, ha az elsőnél már automatikussá váltak az alap szerkezetek és az alap szókincs. Ezen a szinten az első nyelv már nem szorul feltétlenül hagyományos értelemben vett tanulásra, olvasással, filmezéssel is szinten tartható vagy fejleszthető. A saját példám is ennek a modellnek a működését támasztja alá, és elméletben az oktatási rendszer is valamennyire így működik. A probléma az, hogy a második nyelv belépésekor az első a gyakorlatban még sehogy se áll, ezért a második vagy még egy kudarc, vagy radikálisan más módszer alkalmazása esetén sikeres bezzeg-nyelv lesz. Lásd: “Nekem az angol nem ment, a némethez több érzékem van.” Nincs hozzá több érzéked, jobban bejött neked az a módszer, amit a némettanárod használt, vagy ami még valószínűbb, a némettanárod, mint személy, nagyobb hatással volt rád.

Mindig fontosnak tartom elmondani, hogy az otthoni munkán rengeteg múlik. Egy jó tanár motivál, pozitív megerősítéseket ad, meghozza és fenntartja a kedvet, de a munkát neked kell otthon beletenned. Az első idegen nyelvet középfokú nyelvvizsga szintig 5 év alatt tudtam megtanulni, és a tanulási folyamat alatt fokozatosan jöttem rá, mi az, ami működik, mi az, amivel eredményt tudok elérni. A második nyelvet már ezzel a rutinnal kezdtem, és az 5 évből 2 lett. Ha egyszerre kezdem el a kettőt, most úgy gondolom a tanulási rutin is nehezebben alakult volna ki, és jelentősen megnehezítettem volna a dolgomat. Rengetegen javasolják pont ezért az eszperantó (mint első idegen nyelv) tanulását. Az eszperantó sokkal könnyebb bármelyik gyakran tanult idegen nyelvnél, ezért hamarabb el lehet vele érni a nyelvtanuló rutint, és könnyebben lehet önbizalmat szerezni a nyelvtanuláshoz. Vannak olyanok, akiknek az eszperantó adta vissza a hitet, hogy nem tehetségtelenek, meg tudnak tanulni egy nyelvet, és akik az eszperantó segítségével éreztek rá, hogy teljesen természetes már nyelveken beszélni, máshogy gondolkodni vagy másféle nyelvi logikával rendelkezni. Az eszperantón keresztül könnyebb megérteni a nyelvtani fogalmakat, szakkifejezéseket, és úgy általában a nyelvek felépítését.

Hogyan osszuk be az időnket?

Ha már mindenképp két nyelvet kell egyszerre tanulnunk, fontos, hogy az intenzitást legalább az egyik számára biztosítsuk. Válasszunk főnyelvet, amit minden nap, minél hosszabb ideig tanulunk, a másiknak pedig legalább heti 2-3 alkalmat, alkalmanként legalább fél órát adjunk. Ha úgy érezzük, a főnyelvvel szintet léptünk (ez 3-4 hónap munka után várható), felcserélhetjük a kettőt, és koncentrálhatunk a másikra. Ha mondjuk 2 évünk van a nyelvvizsgák megszerzésére, ez a blokkokban tanulás jó megoldás lehet. Segíthet az is, ha más módszerrel tanuljuk a két nyelvet. A főnyelvet mondjuk egy hagyományos kurzuskönyvből, feladatokat megoldva tanuljuk, és minden készség fejlesztésére egyformán koncentrálunk, a másikat pedig videózással, könnyített olvasmányokkal próbáljuk meg szinten tartani, lassan fejleszteni. Ha valamire csak kevés idő van, azt érdemes minél kevesebb dologra koncentrálva csinálni. A heti néhányszor fél órában tanult nyelvnél próbáljunk meg egy könyvre, egy módszerre korlátozni magunkat, és az se alapból elvetendő, hogy ne fejlesszük párhuzamosan az összes készséget, csak egyre, vagy akár a szókincsbővítésre koncentráljunk. Olyan tippet is olvastam, hogy tanuljuk különböző szobában a két nyelvet, és minél több fizikai körülmény segítségével is próbáljuk meg őket elkülöníteni. A legrosszabb megoldásnak az tűnik, ha 50-50 arányban osztjuk fel az időnket, és mindkét nyelvet ugyanúgy, ugyanazzal a módszerrel tanuljuk.

Össze fogom keverni a nyelveket?

Lehetséges, de ez nem probléma. Ha elkezded mondjuk a németet, és sok dolog angolul jut eszedbe, az valójában egy jó jel: azt mutatja, hogy az angol kifejezés már automatizálódott, az angoltudásod már viszonylag stabil. Az összekeverés magától megszűnik, ha mindkét nyelv elér egy bizonyos szintet, tulajdonképpen mindkettő automatikus lesz. Sokan javasolják, hogy ne tanuljunk egyszerre két egymáshoz hasonló, rokon nyelvet, de én ezt nem látom alátámasztottnak. Lehet hogy tovább tart az elkülönítés, de a hasonlóság miatt gyorsabb lehet a tanulás is.

Ősztől németeseknek ígértem cikkeket, de most úgy látom, jobb ha nem korlátozom magam, és a némettel párhuzamosan elindítom a spanyolt is. Úgy alakult, hogy az utóbbi hónapokban elég intenzíven foglalkoztam a spanyollal, és sok olyan könyvet találtam, amit szeretnék megmutatni. Németesektől elnézést és türelmet kérek, lassan a németes posztok is fel fognak kerülni.

Teljesen véletlenül akadtam egy cikkre, ahonnan megtudtam, hogy már 2017-től változik a középszintű érettségi. Számomra megdöbbentő, milyen alacsony publicitást kapnak ezek a hírek (a felvételihez szükséges nyelvvizsga is ilyen). Ha érintett vagy, esetleg a gyereked érintett az ügyben, mindenképp nézzetek utána a változásoknak! A lényeg az, hogy az A2 szintű feladatok kikerülnek, és B1 szintű lesz a teljes középszintű érettségi. Ez jelentős nehezítés, fontos tudni róla!

vissza

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://tanuljnyelveket.blog.hu/api/trackback/id/tr5411956387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.